Smart motivation
Site: | IKIGAI55 Learning Platform |
Course: | Smart Motivation Handbook & Toolkit |
Book: | Smart motivation |
Printed by: | Guest user |
Date: | Friday, 9 May 2025, 4:43 AM |
1. Smart Tools as Instrumental Motivators
Introduction
Instrumental motivators are external factors that drive individuals to engage in physical activity by highlighting tangible benefits and outcomes (see chapter 2). In physical activity, these motivators create a direct link between effort and visible results, helping to sustain engagement, especially for older adults who may face challenges in maintaining a consistent exercise routine.

Smart tools, including fitness trackers, wearable devices, and digital health apps, have emerged as effective instrumental motivators. These technologies provide real-time feedback, enabling users to monitor their progress, set achievable goals, and adapt their activities based on personal data. Scientific research supports the effectiveness of these tools in promoting physical activity, particularly among older adults. Middelweerd et al. (2014) found that wearable devices and health apps improve adherence to physical activity routines by offering immediate insights and encouraging consistent effort. These digital tools not only enhance motivation but also offer a sense of control and empowerment, which is crucial for maintaining long-term engagement.
The Benefits of Smart Tools as Instrumental Motivators
As we could see, smart tools serve as powerful instrumental motivators, helping older adults stay engaged in physical activity. Below you can see the main benefits and how these digital tools enhance motivation and sustain long-term participation in fitness routines.

1. Real-Time Feedback and Personalisation
One significant benefit of smart tools is their ability to provide instant feedback and personalised goal-setting. For older adults, this means that fitness routines can be adjusted to match individual health statuses and fitness levels, making the process more relevant and achievable. This personalisation helps users see the immediate impact of their efforts, which is motivating. For instance, tracking improvements like increased steps or better heart rate control can encourage continued effort (Middelweerd et al., 2014).
In most devices you can set your daily limits and see if you have achieved them. In this Samsung Health application 6000 steps were set as a minimum goal per day, and over 22 000 were achieved. Various coloured parts of the heart image show the rate of accomplishment (100%-complete circles in the example below.

Source: printscript of a health app on own device.
2. Consistency and Long-Term Engagement
Smart tools also promote consistency in physical activity. Devices often include features like reminders and notifications that prompt users to move or exercise, helping to build and maintain a routine. Consistent use of these tools can lead to long-term health benefits, such as improved mobility and reduced fall risks (Williams & French, 2011).
3. Social Connection and Accountability
Many smart tools incorporate social features that enhance motivation. For example, virtual walking groups and fitness challenges within apps create a sense of community and accountability. Social support has been shown to be a strong motivator, especially when users can share progress and encourage each other (King et al., 2013).

Practical Examples of Smart Tools in Action
A case study by Munson et al. (2015) illustrates how smart tools can benefit older adults. In their 12-week walking programme, participants used wearable fitness trackers and health apps to monitor their steps. Results showed that participants increased their daily step count by 35% compared to those not using the tools. For example, a 68-year-old woman with joint pain used the tracker's real-time feedback to gradually increase her activity, leading to improved mobility and reduced discomfort.
The social component of the app also played a crucial role. Participants were divided into virtual walking groups, allowing them to compare progress and support each other. This sense of community and accountability kept participants motivated. By the end of the programme, many felt more committed to their fitness routines, thanks to the smart tools' supportive feedback and social features.
Recommendations for Facilitators and Trainers
Facilitators and trainers working with older adults should consider incorporating smart tools into fitness programmes to enhance motivation and engagement. Here are some recommendations:
- Customise Goals: Assist older adults in setting personalised fitness goals that align with their health needs and preferences. This makes the process of engaging in physical activity more meaningful and attainable.
- Encourage Regular Feedback: Facilitate regular reviews of the data collected by smart tools to help participants track their progress and celebrate their achievements. This reinforces motivation and supports long-term commitment.
- Promote Social Engagement: Utilise the social features of fitness apps to create group challenges or virtual communities. This can provide the social support needed to keep older adults motivated and accountable
Introducción
Las herramientas motivacionales pueden ser técnicas o recursos (instrumentos) que tienen como objetivo estimular y recompensar a los individuos a través de una compensación tangible. En el caso del ejercicio físico, el rendimiento del practicante está influenciado por necesidades surgidas de factores externos, realizando la acción para recibir beneficios y mejorar los resultados (ver capítulo 2). En el entrenamiento, estos motivadores llevan al individuo a practicar el ejercicio apoyado en razones específicas, creando una relación directa entre el esfuerzo y los resultados obtenidos, ayudando a mantener la motivación para la actividad física, especialmente en adultos mayores de 55 años a quienes les puede resultar difícil mantener una Rutina de entrenamiento regular.

La tecnología digital aplicada al mundo del deporte: los fitness trackers, la tecnología portátil y las aplicaciones de salud digital han ganado protagonismo como importantes herramientas de motivación. En general, estos dispositivos permiten tener retroalimentación inmediata de los detalles de cada ejercicio y monitorear el progreso, establecer metas realistas y brindar un servicio más personalizado al usuario. Varios estudios científicos demuestran que estos instrumentos promueven la actividad física, especialmente entre los adultos mayores de 55 años. El estudio de Middelweerd et al. (2014) afirmaron que el uso de wearables y aplicaciones de salud puede ser un buen incentivo para quienes deciden adoptar una actividad física regular ya que obtienen información instantánea sobre el entrenamiento y recuerdan al usuario los objetivos diarios propuestos. Con estas características, el uso de esta tecnología inteligente supone un factor determinante no sólo para la motivación del usuario, sino también un estímulo para el seguimiento y control de su condición física, lo que provoca un compromiso a largo plazo.
Los beneficios de las herramientas inteligentes en la motivación
Como se explicó, las herramientas inteligentes pueden actuar como factores de motivación importantes para que los adultos mayores de 55 años realicen actividad física. A continuación se presentan las principales ventajas y el papel de estas herramientas digitales para una rutina consistente y a largo plazo.

1. Comentarios y personalización en tiempo real
Una de las grandes ventajas de las herramientas inteligentes es la capacidad de ofrecer resultados inmediatos y la posibilidad de establecer metas y objetivos individuales. En otras palabras, el entrenamiento se adapta no sólo a tus necesidades, sino a tus condiciones de salud y nivel de ejercicio, siempre con objetivos realistas y alcanzables. Esta personalización permite a los profesionales ver inmediatamente los resultados de su desempeño y esfuerzo, lo que constituye un factor motivador. Por ejemplo, notar que hubo una mejora en el conteo de pasos o que fue posible controlar la frecuencia cardíaca puede alentar la práctica continua (Middelweerd et al., 2014).
En la mayoría de los dispositivos, puedes establecer objetivos personales diarios y comprobar si los estás cumpliendo. En el caso de esta aplicación de Samsung Health, se establecieron 6.000 pasos como objetivo diario mínimo, ¡pero aquí la persona dio más de 22.000 pasos! Los diferentes colores en el corazón representan el progreso. (100% = ciclo completo, como en la imagen de abajo). En otras palabras, un corazón lleno de energía y movimiento.

Fuente: printscript of a health app on own device.
2. Coherencia y compromiso a largo plazo
Las herramientas inteligentes también promueven la consistencia y la disciplina en una rutina de ejercicios. Los dispositivos vienen con funciones como notificaciones y alertas para recordar a los deportistas que necesitan moverse, lo que ayuda a crear y mantener una rutina. El uso regular de estas herramientas aporta beneficios para la salud a largo plazo, como una mejor movilidad y un menor riesgo de caídas (Williams y French, 2011).
3. Conectividad social
Las herramientas tecnológicas ofrecen opciones que fomentan el contacto social. Por ejemplo, los grupos que se pueden crear para una comunidad web de usuarios para caminar u otros desafíos de entrenamiento son pilares comprobados de motivación, porque los deportistas pueden compartir resultados y progresos y alentarse entre sí (King et al., 2013).

Ejemplos prácticos del uso de herramientas inteligentes
Es evidente que el advenimiento de la tecnología ha provocado una transformación significativa en el mundo moderno en lo que respecta a la calidad de vida y al aumento de la longevidad en relación con el desarrollo humano. El estudio de caso realizado por Munson et al. (2015) ilustra claramente cómo las herramientas inteligentes pueden beneficiar a los adultos mayores de 55 años. Se realizó con un grupo de personas mayores en un programa de caminata de 12 semanas, en el que los participantes usaron dispositivos de seguimiento de actividad física y aplicaciones de salud para controlar sus pasos. Los resultados mostraron que los participantes aumentaron su recuento diario de pasos en un 35% en comparación con aquellos que no habían utilizado los dispositivos. Por ejemplo, una mujer de 68 años que tenía problemas en las articulaciones utilizó el feedback de los resultados que le había proporcionado la aplicación y pudo aumentar gradualmente el ritmo de su actividad, lo que contribuyó a una mejor condición física y facilitó la movilidad.
El componente social de las aplicaciones también jugó un papel importante. Los participantes se dividieron en grupos de caminantes y cada uno tenía una cuenta en línea, lo que les permitía comparar su progreso y apoyarse entre sí. Este sentido de comunidad y responsabilidad mantuvo a los participantes motivados. Al finalizar el programa, la mayoría de los participantes se sintieron más comprometidos con sus rutinas de entrenamiento, gracias a la dimensión social que se promovió.
Sugerencias para los entrenadores
Los formadores que trabajan con adultos mayores de 55 años sin duda deberían desarrollar programas en los que puedan implementar el entrenamiento con herramientas inteligentes, con el fin de motivar a los profesionales. A continuación presentamos algunas sugerencias basadas en el aporte de aplicaciones tecnológicas:
- Personalizar metas y objetivos: Los profesionales pueden ayudar a los adultos mayores de 55 años a reunir toda la información que necesitan para monitorear sus indicadores de salud y establecer metas individualizadas.
- Recibir comentarios periódicos: los profesionales pueden usar los resultados recopilados de herramientas inteligentes para ayudar a los adultos mayores de 55 años a monitorear su progreso, realizar un seguimiento de las métricas y evaluar su progreso. Y, por supuesto, celebra tus “victorias”. Esta percepción de buenos resultados y avances refuerza la motivación de los participantes y promueve su compromiso.
- Promover el Contacto Social: los profesionales pueden utilizar las funciones de socialización de las aplicaciones de fitness y crear desafíos interactivos en un grupo o comunidad en línea. Esta variable de interacción social es importante para los adultos mayores de 55 años y facilita un cambio de comportamiento que conduce a una mayor responsabilidad e implicación en el entrenamiento..
Introduzione
I motivatori strumentali sono fattori esterni che spingono gli individui a impegnarsi nell'attività fisica evidenziando benefici e risultati tangibili (vedi capitolo 2). Nell'attività fisica, questi motivatori creano un legame diretto tra lo sforzo e i risultati visibili, contribuendo a sostenere l'impegno, soprattutto per gli adulti più anziani che possono incontrare difficoltà nel mantenere una routine di esercizio costante.

Gli strumenti intelligenti, tra cui fitness tracker, dispositivi indossabili e app digitali per la salute, sono emersi come efficaci motivatori strumentali. Queste tecnologie forniscono un feedback in tempo reale, consentendo agli utenti di monitorare i propri progressi, fissare obiettivi raggiungibili e adattare le proprie attività in base ai dati personali. La ricerca scientifica sostiene l'efficacia di questi strumenti nel promuovere attività fisica, in particolare tra gli adulti più anziani. Middelweerd et al. (2014) hanno scoperto che i dispositivi indossabili e le app per la salute migliorano l'aderenza alle routine di attività fisica offrendo indicazioni immediate e incoraggiando uno sforzo costante. Questi strumenti digitali non solo aumentano la motivazione, ma offrono anche un senso di controllo e di responsabilizzazione, che è fondamentale per mantenere un impegno a lungo termine.
I vantaggi degli strumenti intelligenti come motivatori strumentali
Come abbiamo visto, gli strumenti intelligenti fungono da potenti motivatori strumentali, aiutando gli anziani a rimanere impegnati nell'attività fisica. Di seguito sono illustrati i principali vantaggi e il modo in cui questi strumenti digitali aumentano la motivazione e sostengono la partecipazione a lungo termine alle routine di fitness.

1. Feedback in tempo reale e personalizzazione
Un vantaggio significativo degli strumenti intelligenti è la loro capacità di fornire un feedback immediato e la definizione di obiettivi personalizzati. Per gli anziani, ciò significa che le routine di fitness possono essere adattate allo stato di salute e ai livelli di forma individuali, rendendo il processo più pertinente e realizzabile. Questa personalizzazione aiuta gli utenti a vedere l'impatto immediato dei loro sforzi, il che è motivante. Ad esempio, il monitoraggio dei miglioramenti, come l'aumento dei passi o un migliore controllo della frequenza cardiaca, può incoraggiare a continuare a impegnarsi (Middelweerd et al., 2014).
Nella maggior parte dei dispositivi è possibile impostare i propri limiti giornalieri e vedere se sono stati raggiunti. In questa applicazione Samsung Health sono stati impostati 6.000 passi come obiettivo minimo giornaliero e ne sono stati raggiunti oltre 22.000. Le varie parti colorate dell'immagine del cuore mostrano la percentuale di raggiungimento dell'obiettivo (cerchi al 100% nell'esempio sottostante).

Source: printscript of a health app on own device.
2. Coerenza e impegno a lungo termine
Gli strumenti intelligenti promuovono anche la costanza nell'attività fisica. I dispositivi spesso includono funzioni come promemoria e notifiche che invitano gli utenti a muoversi o a fare esercizio, aiutando a costruire e mantenere una routine. L'uso costante di questi strumenti può portare a benefici a lungo termine per la salute, come il miglioramento della mobilità e la riduzione del rischio di cadute (Williams & French, 2011).
3. Connessione sociale e responsabilità
Molti strumenti intelligenti incorporano funzioni sociali che aumentano la motivazione. Ad esempio, i gruppi di cammino virtuali e le sfide di fitness all'interno delle app creano un senso di comunità e di responsabilità. È stato dimostrato che il supporto sociale è un forte motivatore, soprattutto quando gli utenti possono condividere i progressi e incoraggiarsi a vicenda (King et al., 2013).

Esempi pratici di strumenti intelligenti in azione
Un bel caso di studio di Munson et al. (2015) illustra come gli strumenti intelligenti possano essere utili agli anziani. Nel loro programma di camminata di 12 settimane, i partecipanti hanno utilizzato fitness tracker indossabili e app per la salute per monitorare i loro passi. I risultati hanno mostrato che i partecipanti hanno aumentato il numero di passi giornalieri del 35% rispetto a coloro che non hanno utilizzato gli strumenti. Ad esempio, una donna di 68 anni con dolori articolari ha utilizzato il feedback in tempo reale del tracker per aumentare gradualmente la sua attività, con conseguente miglioramento della mobilità e riduzione del disagio.
Anche la componente sociale dell'applicazione ha svolto un ruolo cruciale. I partecipanti sono stati divisi in gruppi di cammino virtuali, che hanno potuto confrontare i progressi e sostenersi a vicenda. Questo senso di comunità e di responsabilità ha mantenuto i partecipanti motivati. Alla fine del programma, molti si sono sentiti più impegnati nella loro routine di fitness, grazie al feedback di supporto e alle funzioni sociali degli strumenti intelligenti.
Raccomandazioni per facilitatori e formatori
I facilitatori e gli istruttori che lavorano con gli anziani dovrebbero prendere in considerazione la possibilità di incorporare strumenti intelligenti nei programmi di fitness per aumentare la motivazione e il coinvolgimento. Ecco alcune raccomandazioni:
- •Obiettivi personalizzati: Assistere gli anziani nella definizione di obiettivi di fitness personalizzati, in linea con le loro esigenze e preferenze di salute. Questo rende il processo di impegno nell'attività fisica più significativo e raggiungibile.
- •Incoraggiare un feedback regolare: Facilitare le revisioni periodiche dei dati raccolti dagli strumenti intelligenti per aiutare i partecipanti a tenere traccia dei loro progressi e a celebrare i loro risultati. Questo rafforza la motivazione e sostiene l'impegno a lungo termine.
- •Promuovere il coinvolgimento sociale: Utilizzate le funzioni sociali delle app per il fitness per creare sfide di gruppo o comunità virtuali. Questo può fornire il supporto sociale necessario per mantenere gli anziani motivati e responsabili.
Bevezetés
Az instrumentális motivátorok külső tényezők, amelyek a fizikai aktivitásban való részvételre ösztönöznek, azáltal hogy kézzelfogható előnyökre és eredményekre irányítják a figyelmet (lásd a 2. fejezetet). A fizikai aktivitás terén ezek a motivátorok közvetlen kapcsolatot teremtenek az erőfeszítés és a látható eredmények között, elősegítve az elkötelezettség fenntartását, különösen az idősebbek számára, akiknek kihívást jelenthet a rendszeres edzésprogram fenntartása.

Az okoseszközök, például a fitnesztrackerek, viselhető eszközök, valamint a digitális egészségügyi alkalmazások hatékony instrumentális motivátorként egyre inkább jelen vannak korunkban. Ezek a technológiák valós idejű visszajelzést nyújtanak, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy nyomon kövessék fejlődésüket, reális célokat tűzzenek ki, és személyes adataikhoz s eredményeikhez igazítsák tevékenységeiket. Tudományos kutatások támasztják alá ezeknek az eszközöknek a hatékonyságát a fizikai aktivitás elősegítésében, különösen az idősebbek körében. Middelweerd és munkatársai kimutatták, hogy a viselhető eszközök és egészségügyi alkalmazások javítják a fizikai aktivitási rutin iránti elköteleződést azáltal, hogy azonnali visszajelzést nyújtanak és következetes erőfeszítéseket ösztönöznek. Ezek a digitális eszközök nemcsak a motivációt fokozzák, hanem a kontroll és az önállóság érzését is növelik, ami kulcsfontosságú a hosszú távú elköteleződés fenntartásához. (Middelweerd ,2014)
Az okoseszközök mint instrumentális motivátorok előnyei
Ahogy láthattuk, az okoseszközök hatékony instrumentális motivátorokként működnek, elősegítve, hogy az idősebbek aktívak maradjanak. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb előnyöket és azt, hogy ezek a digitális eszközök hogyan fokozzák a motivációt és támogatják a hosszú távú részvételt a fitneszprogramokban.

1. Valós idejű visszajelzés és személyreszabás
Az okoseszközök egyik jelentős előnye, hogy azonnali visszajelzést és személyre szabott célkitűzéseket kínálnak. Az idősek számára ez azt jelenti, hogy a fitneszprogramokat az egyéni egészségi állapotokhoz és fittségi szintekhez lehet igazítani, ami relevánsabbá és elérhetőbbé teszi a folyamatot. Ez a személyre szabás segít a felhasználóknak azonnal látni az erőfeszítéseik hatását, ami motiváló lehet. Például a lépésszám növekedése vagy a jobb pulzusszabályozás követése ösztönözheti a további erőfeszítéseket (Middelweerd et al., 2014).
A legtöbb eszközön beállíthatók a napi célértékek, és ellenőrizhető, hogy ezek teljesültek-e. Az ábrán látható, hogy a Samsung Health alkalmazásban például napi 6000 lépés volt a minimális cél, de a mérés napján több mint 22 000 lépést tett a felhasználó. A szívkép különböző színű részei mutatják a teljesítési arányt (az alábbi példában 100%-osan kitöltött körök).

source: printscript of a health app on own device.
2. Állandóság és hosszú távú elköteleződés
Az okoseszközök elősegítik a fizikai aktivitás állandóságát. Az eszközök jellemzően olyan funkciókat kínálnak, mint az emlékeztetők és értesítések, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, hogy mozogjanak vagy végezzenek gyakorlatokat. Ez segíti a rutin kialakítását és fenntartását. Az eszközök rendszeres használata hosszú távú egészségügyi előnyökkel járhat, például javulhat a mozgékonyság és csökkenhet az elesések száma (Williams & French, 2011)
3. Társas kapcsolatok és közösségi támogatás
Sok okoseszköz társas kapcsolódási lehetőségeket is tartalmaz, amelyek növelhetik a motivációt. Például a virtuális sétacsoportok és a fitnesz kihívások lehetőséget adnak a közösséghez tartozás érzésének megélésére és az inetrakció növelésére. A társas támogatás erős motiváló tényező, különösen akkor, ha a felhasználók megoszthatják eredményeiket, és bátoríthatják egymást (King et al., 2013)

Az okoseszközök használatának gyakorlati példái
Egy kiváló esettanulmányt mutat be, amelyben az okoseszközök idősödők számára nyújtott előnyeit vizsgálták. Egy 12 hetes séta-programban a résztvevők hordozható fitneszkarkötőket és egészségügyi alkalmazásokat használtak lépéseik nyomon követésére. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők napi lépésszáma 35%-kal nőtt azokhoz képest, akik nem használtak eszközöket.
Például egy 68 éves, ízületi fájdalmakkal küzdő nő a valós idejű visszajelzések segítségével fokozatosan növelte aktivitását, ami javuló mobilitáshoz és csökkent kellemetlenségekhez vezetett.
Az alkalmazás társas funkciói szintén kulcsszerepet játszottak. A résztvevők virtuális sétacsoportokba kerültek, ahol összehasonlíthatták eredményeiket, és támogathatták egymást. Ez a közösséghez tartozás érzése és visszajelzésrendszer fenntartotta a motivációjukat. A program végére sokan elkötelezettebbé váltak fitnesz rutinjuk iránt, köszönhetően az okoseszközök támogató visszajelzéseinek és társas funkcióinak. (Munson, 2015)
Ajánlások facilitátoroknak és edzőknek
Az idősödőkkel foglalkozó facilitátoroknak és trénerekek érdemes beépíteniük az okoseszközöket a fitneszprogramokba a motiváció és az elköteleződés fokozása érdekében. Íme néhány ajánlás:
- Személyre szabott célok megfogalmazása: Segítsünk az idősödőknek olyan személyes fitneszcélok kitűzésében, amelyek összhangban vannak egészségügyi szükségleteikkel és preferenciáikkal. Ez értelmezhetőbbé és elérhetőbbé teszi a fizikai aktivitás folyamatát.
- Rendszeres visszajelzés ösztönzése: Segítsünk az okoseszközök által gyűjtött adatok rendszeres áttekintésében, hogy a résztvevők nyomon követhessék fejlődésüket, és megünnepelhessék eredményeiket. Ez erősíti a motivációt és támogatja a hosszú távú elköteleződést.
- Társas kapcsolatok elősegítése: Használjuk ki a fitneszalkalmazások társas funkcióit arra, hogy csoportos kihívásokat vagy virtuális közösségeket hozzunk létre. Ez biztosítja a szükséges társas támogatást, amely fenntartja az idősödők motivációját és elszámoltathatóságát.
Introductie
Instrumentele motivatoren zijn externe factoren die individuen ertoe aanzetten om aan lichaamsbeweging te doen door tastbare voordelen en resultaten te benadrukken (zie hoofdstuk 2). Bij fysieke activiteit creëren deze motivatoren een direct verband tussen inspanning en zichtbare resultaten, waardoor de betrokkenheid behouden blijft, vooral voor oudere volwassenen die voor uitdagingen kunnen staan bij het handhaven van een consistente trainingsroutine.

Slimme tools, waaronder fitnesstrackers, draagbare apparaten en digitale gezondheidsapps, zijn naar voren gekomen als effectieve instrumentele motivatoren. Deze technologieën geven real-time feedback, waardoor gebruikers hun voortgang kunnen volgen, haalbare doelen kunnen stellen en hun activiteiten kunnen aanpassen op basis van persoonlijke gegevens. Wetenschappelijk onderzoek ondersteunt de effectiviteit van deze hulpmiddelen bij het bevorderen van fysieke activiteit, met name bij oudere volwassenen. Middelweerd et al. (2014) ontdekten dat draagbare apparaten en gezondheidsapps de naleving van fysieke activiteitsroutines verbeteren door onmiddellijke inzichten te bieden en consistente inspanning aan te moedigen. Deze digitale tools verhogen niet alleen de motivatie, maar bieden ook een gevoel van controle en empowerment, wat cruciaal is voor het behouden van betrokkenheid op de lange termijn.
De voordelen van slimme tools als instrumentele
Zoals we konden zien, dienen slimme tools als krachtige instrumentele motivatoren, die oudere volwassenen helpen betrokken te blijven bij fysieke activiteit. Hieronder ziet u de belangrijkste voordelen en hoe deze digitale hulpmiddelen de motivatie vergroten en langdurige deelname aan fitnessroutines ondersteunen.

1. Real-time feedback en personalisatie
Een belangrijk voordeel van slimme tools is hun vermogen om directe feedback te geven en persoonlijke doelen te stellen. Voor oudere volwassenen betekent dit dat fitnessroutines kunnen worden aangepast aan individuele gezondheidsstatussen en fitnessniveaus, waardoor het proces relevanter en haalbaarder wordt. Deze personalisatie helpt gebruikers de onmiddellijke impact van hun inspanningen te zien, wat motiverend is. Het bijhouden van verbeteringen zoals meer stappen of een betere hartslagcontrole kan bijvoorbeeld voortdurende inspanning aanmoedigen (Middelweerd et al., 2014).
Op de meeste apparaten kun je je dagelijkse limieten instellen en zien of je deze hebt bereikt. In deze Samsung Health-applicatie werden 6000 stappen als minimumdoel per dag gesteld en werden er meer dan 22.000 bereikt. Verschillende gekleurde delen van de hartafbeelding tonen de mate van prestatie (100% volledige cirkels in het onderstaande voorbeeld).

Bron: printscript van een gezondheidsapp op eigen device.
2. Consistentie en betrokkenheid op lange termijn
Slimme tools bevorderen ook de consistentie in fysieke activiteit. Apparaten bevatten vaak functies zoals herinneringen en meldingen die gebruikers aanzetten om te bewegen of te sporten, waardoor een routine kan worden opgebouwd en onderhouden. Consequent gebruik van deze hulpmiddelen kan leiden tot gezondheidsvoordelen op de lange termijn, zoals verbeterde mobiliteit en verminderde valrisico's (Williams & French, 2011).
3. Sociale verbinding en verantwoordelijkheid
Veel slimme tools bevatten sociale functies die de motivatie vergroten. Virtuele wandelgroepen en fitnessuitdagingen binnen apps creëren bijvoorbeeld een gevoel van gemeenschap en verantwoordelijkheid. Het is aangetoond dat sociale steun een sterke motivator is, vooral wanneer gebruikers de voortgang kunnen delen en elkaar kunnen aanmoedigen (King et al., 2013).

Praktische voorbeelden van slimme tools in actie
Een mooie casestudy van Munson et al. (2015) illustreert hoe slimme tools oudere volwassenen ten goede kunnen komen. In hun 12 weken durende wandelprogramma gebruikten de deelnemers draagbare fitnesstrackers en gezondheidsapps om hun stappen bij te houden. De resultaten toonden aan dat deelnemers hun dagelijkse aantal stappen met 35% verhoogden in vergelijking met degenen die de tools niet gebruikten. Een 68-jarige vrouw met gewrichtspijn gebruikte bijvoorbeeld de realtime feedback van de tracker om haar activiteit geleidelijk op te voeren, wat leidde tot verbeterde mobiliteit en minder ongemak.
Ook de sociale component van de app speelde een cruciale rol. Deelnemers werden verdeeld in virtuele wandelgroepen, waardoor ze de voortgang konden vergelijken en elkaar konden ondersteunen. Dit gemeenschapsgevoel en verantwoordelijkheid hielden de deelnemers gemotiveerd. Aan het einde van het programma voelden velen zich meer betrokken bij hun fitnessroutines, dankzij de ondersteunende feedback en sociale functies van de slimme tools.
Aanbevelingen voor facilitators en trainers
Facilitators en trainers die met oudere volwassenen werken, zouden moeten overwegen om slimme tools in fitnessprogramma's op te nemen om de motivatie en betrokkenheid te vergroten. Hier zijn enkele aanbevelingen:
- Doelen aanpassen: Help oudere volwassenen bij het stellen van gepersonaliseerde fitnessdoelen die aansluiten bij hun gezondheidsbehoeften en voorkeuren. Dit maakt het proces van fysieke activiteit zinvoller en haalbaarder.
- Moedig regelmatige feedback aan: Faciliteer regelmatige beoordelingen van de gegevens die door slimme tools worden verzameld om deelnemers te helpen hun voortgang bij te houden en hun prestaties te vieren. Dit versterkt de motivatie en ondersteunt betrokkenheid op lange termijn.
- Bevorder sociale betrokkenheid: Gebruik de sociale functies van fitness-apps om groepsuitdagingen of virtuele gemeenschappen te creëren. Dit kan de sociale steun bieden die nodig is om oudere volwassenen gemotiveerd en verantwoordelijk te houden
Introdução
As ferramentas de motivação podem ser técnicas ou recursos (instrumentos) que visam estimular e recompensar os indivíduos através de compensações tangíveis. No caso do exercício físico, o desempenho do praticante é influenciado por necessidades advindas de fatores externos, executando a ação para receber benefícios e melhorar resultados (ver capítulo 2). No treino, estes motivadores levam o indivíduo a praticar o exercício apoiado em motivos específicos, criando uma relação direta entre o esforço e os resultados obtidos, ajudando a manter a motivação para a atividade física, especialmente nos adultos 55+ que podem encontrar dificuldades em manter uma rotina de treino regular.

A tecnologia digital aplicada ao mundo desportivo fitness trackers, tecnologia wearable e digital health apps, têm ganhado destaque como importantes ferramentas motivacionais. Em geral, estes dispositivos permitem ter um feedback imediato dos detalhes de cada exercício e acompanhar a evolução, definir objetivos realistas e providenciar um serviço mais personalizado ao utilizador. Diversos estudos científicos demonstram que estes instrumentos promovem a atividade física, especialmente entre os adultos 55+. O estudo de Middelweerd et al. (2014) referiu que o uso de wearables e as health apps pode ser um bom incentivo para quem decide adotar uma atividade física regular pois obtêm informações instantâneas sobre o treino e relembram as metas diárias propostas pelo utilizador. Com estas funcionalidades, a utilização desta tecnologia inteligente é um fator determinante não só para a motivação do utilizador, mas também um estímulo à monitorização e controlo da sua condição física, o que provoca um compromisso a longo prazo.
Os benefícios das smart tools na motivação
Como foi explicado, as smart tools podem funcionar como importantes fatores motivacionais para o envolvimento dos adultos 55+ na atividade física. A seguir, são apresentadas as principais vantagens e o papel destas ferramentas digitais para uma rotina consistente e a longo prazo.

1. Feedback em Tempo Real e Personalização
Uma das grandes vantagens das smart tools é a capacidade de fornecer resultados imediatos e a possibilidade de definir metas e objetivos individuais. Ou seja, o treino é adaptado, não apenas às suas necessidades, mas às suas condições de saúde e nível de exercício, sempre com metas realistas e atingíveis. Esta personalização permite aos praticantes aperceberem-se de imediato do resultado do seu desempenho e esforço, o que é um fator motivador. Por exemplo, perceber que houve um melhor resultado na contagem dos passos ou que foi possível controlar a frequência cardíaca pode incentivar a prática contínua (Middelweerd et al., 2014).
Na maioria dos dispositivos, é possível definir os objetivos pessoais diários e verificar se estão a ser cumpridos. No caso desta app da Samsung Health, foram predinidos 6.000 passos como meta mínima diária, mas aqui a pessoa fez mais de 22.000 passos! As diferentes cores no coração representam o progresso (100% = ciclo completo, como na imagem abaixo). Ou seja, um coração cheio de energia e movimento!

Source: printscript of a health app on own device.
2. Consistência e Envolvimento a Longo Prazo
As smart tools também promovem a consistência e a disciplina para uma rotina de treino. Os dispositivos vêm com funcionalidades como notificações e alertas para lembrar os praticantes que têm de se movimentar, ajudando a criar e a manter uma rotina. A regular utilização destas ferramentas traz benefícios para a saúde a longo prazo, como a melhoria da mobilidade e a redução do risco de queda (Williams & French, 2011).
3. Contacto Social and Responsabilização
Muitas smart tools disponibilizam opções que incentivam o contacto social. Por exemplo, os grupos que podem ser criados para uma comunidade web de utilizadores para caminhadas ou para outros desafios de treino são pilares de motivação comprovados, porque os praticantes podem partilhar resultados e progressos e dar força uns aos outros (King et al., 2013).

Exemplos práticos do uso das smart tools
É notório que o advento da tecnologia propiciou uma significativa transformação no mundo moderno no que diz respeito à qualidade de vida e ao aumento da longevidade referente ao desenvolvimento humano. O estudo de caso efetuado por Munson et al. (2015) ilustra bem a forma como as ferramentas inteligentes podem beneficiar os adultos 55+. Realizado com um grupo sénior num programa de caminhadas durante 12 semanas, os participantes utilizaram aparelhos de rastreio de fitness e apps de saúde para monitorizar os seus passos. Os resultados mostraram que os participantes aumentaram a sua contagem diária de passos em 35% em comparação com os que não tinham utilizado os dispositivos. Por exemplo, uma senhora de 68 anos, que tinha problemas de articulações, utilizou o feedback com os resultados que a aplicação lhe tinha fornecido e conseguiu, gradualmente, aumentar o ritmo da atividade, o que contribuiu para uma melhor condição física e facilitou a mobilidade.
A componente social das apps também desempenhou um papel importante. Os participantes foram divididos em grupos de caminhada e cada um tinha uma conta online, o que lhes permitiu comparar os progressos e apoiarem-se uns aos outros. Este sentido de comunidade e responsabilização manteve os participantes motivados. No final do programa, a maioria dos participantes sentiam-se mais empenhados nas suas rotinas de treino, graças à dimensão social que foi promovida.
Sugestões para Treinadores
Os treinadores que trabalham com adultos 55+ deverão, sem dúvida, desenvolver programas onde possam implementar os treinos com as smart tools, de modo a motivar os praticantes. A seguir, apresentamos algumas sugestões baseadas no contributo das aplicações tecnológicas:
- Personalizar Metas e Objetivos: os profissionais podem ajudar os adultos 55+ a juntar toda a informação que necessitam para controlarem os seus indicadores de saúde e definirem metas individualizadas.
- Receber Feedback Regular: os profissionais podem usar os resultados recolhidos das smart tools e ajudar os adultos 55+ a monitorizar o seu percurso, acompanhar métricas e efetuar uma avaliação da sua evolução. E, claro, celebrar as suas “vitórias”. Esta perceção de bons resultados e evolução reforça a motivação dos participantes e promove o seu compromisso.
- Promover o Contacto Social: os profissionais podem utilizar as funcionalidades de socialização das aplicações de fitness e criar desafios interativos num grupo ou comunidade online. Esta variável de convívio social é importante para os adultos 55+ e facilitadora de uma mudança de comportamento que leva a uma maior responsabilização e envolvimento no treino.
Εισαγωγή
Τα ουσιαστικά κίνητρα είναι εξωτερικοί παράγοντες που ωθούν τα άτομα να ασχοληθούν με τη σωματική δραστηριότητα αναδεικνύοντας απτά οφέλη και αποτελέσματα (βλ. κεφάλαιο 2). Στη σωματική δραστηριότητα, αυτά τα κίνητρα δημιουργούν μια άμεση σύνδεση μεταξύ προσπάθειας και ορατών αποτελεσμάτων, βοηθώντας στη διατήρηση της δέσμευσης, ιδίως για τους ηλικιωμένους που μπορεί να αντιμετωπίζουν δυσκολίες στη διατήρηση μιας σταθερής ρουτίνας άσκησης.

Τα έξυπνα εργαλεία, συμπεριλαμβανομένων των οργάνων παρακολούθησης της φυσικής κατάστασης, των φορέσιμων συσκευών και των ψηφιακών εφαρμογών υγείας, έχουν αναδειχθεί σε αποτελεσματικούς παράγοντες παρακίνησης. Αυτές οι τεχνολογίες παρέχουν ανατροφοδότηση σε πραγματικό χρόνο, επιτρέποντας στους χρήστες να παρακολουθούν την πρόοδό τους, να θέτουν εφικτούς στόχους και να προσαρμόζουν τις δραστηριότητές τους με βάση τα προσωπικά δεδομένα. Επιστημονικές έρευνες υποστηρίζουν την αποτελεσματικότητα αυτών των εργαλείων στην προώθηση της σωματικής δραστηριότητας, ιδίως μεταξύ των ηλικιωμένων ενηλίκων. Οι Middelweerd et al. (2014) διαπίστωσαν ότι οι φορέσιμες συσκευές και οι εφαρμογές υγείας βελτιώνουν την προσκόλληση στις ρουτίνες σωματικής δραστηριότητας, προσφέροντας άμεσες πληροφορίες και ενθαρρύνοντας τη συνεπή προσπάθεια. Αυτά τα ψηφιακά εργαλεία όχι μόνο ενισχύουν τα κίνητρα, αλλά προσφέρουν επίσης μια αίσθηση ελέγχου και ενδυνάμωσης, η οποία είναι ζωτικής σημασίας για τη διατήρηση της μακροπρόθεσμης δέσμευσης.
Τα οφέλη των Έξυπνων Εργαλείων ως εργαλείων παρακίνησης
Όπως θα μπορούσαμε να δούμε, τα έξυπνα εργαλεία χρησιμεύουν ως ισχυρά εργαλειακά κίνητρα, βοηθώντας τους ηλικιωμένους να συνεχίσουν να συμμετέχουν στη σωματική δραστηριότητα. Παρακάτω μπορείτε να δείτε τα κύρια οφέλη και πώς αυτά τα ψηφιακά εργαλεία ενισχύουν τα κίνητρα και διατηρούν τη μακροπρόθεσμη συμμετοχή σε ρουτίνες γυμναστικής.

1. Ανατροφοδότηση σε πραγματικό χρόνο και εξατομίκευση
Ένα σημαντικό πλεονέκτημα των έξυπνων εργαλείων είναι η ικανότητά τους να παρέχουν άμεση ανατροφοδότηση και εξατομικευμένη στοχοθεσία. Για τους ενήλικες μεγαλύτερης ηλικίας, αυτό σημαίνει ότι οι ρουτίνες γυμναστικής μπορούν να προσαρμοστούν ώστε να ταιριάζουν με την ατομική κατάσταση της υγείας και τα επίπεδα φυσικής κατάστασης, καθιστώντας τη διαδικασία πιο σχετική και εφικτή. Αυτή η εξατομίκευση βοηθά τους χρήστες να δουν τον άμεσο αντίκτυπο των προσπαθειών τους, γεγονός που αποτελεί κίνητρο. Για παράδειγμα, η παρακολούθηση βελτιώσεων, όπως η αύξηση των βημάτων ή ο καλύτερος έλεγχος του καρδιακού ρυθμού, μπορεί να ενθαρρύνει τη συνέχιση της προσπάθειας (Middelweerd et al., 2014).
Στις περισσότερες συσκευές μπορείτε να ορίσετε τα ημερήσια όριά σας και να δείτε αν τα έχετε επιτύχει. Σε αυτή την εφαρμογή Samsung Health ορίστηκαν 6000 βήματα ως ελάχιστος στόχος ανά ημέρα και επιτεύχθηκαν πάνω από 22 000. Διάφορα χρωματιστά τμήματα της εικόνας της καρδιάς δείχνουν το ποσοστό επίτευξης (κύκλοι 100%-ολοκλήρωση στο παρακάτω παράδειγμα.

Πηγή: στιγμιότυπο οθόνης μιας εφαρμογής υγείας σε δική σας συσκευή.
2. Συνέπεια και μακροχρόνια δέσμευση
Τα έξυπνα εργαλεία προωθούν επίσης τη συνέπεια απέναντι στη σωματική δραστηριότητα. Οι συσκευές συχνά περιλαμβάνουν χαρακτηριστικά όπως υπενθυμίσεις και ειδοποιήσεις που προτρέπουν τους χρήστες να κινηθούν ή να ασκηθούν, βοηθώντας στη δημιουργία και διατήρηση μιας ρουτίνας. Η συνεπής χρήση αυτών των εργαλείων μπορεί να οδηγήσει σε μακροπρόθεσμα οφέλη για την υγεία, όπως η βελτίωση της κινητικότητας και η μείωση του κινδύνου πτώσης (Williams & French, 2011).
3. Κοινωνική σύνδεση και λογοδοσία
Πολλά έξυπνα εργαλεία ενσωματώνουν κοινωνικές λειτουργίες που ενισχύουν τα κίνητρα. Για παράδειγμα, οι διαδικτυακές ομάδες βαδίσματος και οι προκλήσεις γυμναστικής εντός των εφαρμογών δημιουργούν μια αίσθηση κοινότητας και υπευθυνότητας. Η κοινωνική υποστήριξη έχει αποδειχθεί ότι αποτελεί ισχυρό κίνητρο, ιδίως όταν οι χρήστες μπορούν να μοιράζονται την πρόοδο και να ενθαρρύνουν ο ένας τον άλλον (King et al., 2013).

Πρακτικά παραδείγματα έξυπνων εργαλείων σε δράση
Μια ωραία περιπτωσιολογική μελέτη από τους Munson et al. (2015) δείχνει πώς τα έξυπνα εργαλεία μπορούν να ωφελήσουν τους ηλικιωμένους. Στο πρόγραμμα βαδίσματος 12 εβδομάδων, οι συμμετέχοντες χρησιμοποίησαν φορητούς ανιχνευτές φυσικής κατάστασης και εφαρμογές υγείας για την παρακολούθηση των βημάτων τους. Τα αποτελέσματα έδειξαν ότι οι συμμετέχοντες αύξησαν τον ημερήσιο αριθμό των βημάτων τους κατά 35% σε σύγκριση με εκείνους που δεν χρησιμοποιούσαν τα εργαλεία. Για παράδειγμα, μια 68χρονη γυναίκα με πόνο στις αρθρώσεις χρησιμοποίησε την ανατροφοδότηση σε πραγματικό χρόνο του tracker για να αυξήσει σταδιακά τη δραστηριότητά της, οδηγώντας σε βελτίωση της κινητικότητας και μείωση της δυσφορίας.
Η κοινωνική συνιστώσα της εφαρμογής έπαιξε επίσης καθοριστικό ρόλο. Οι συμμετέχοντες χωρίστηκαν σε διαδικτυακές ομάδες βαδίσματος, επιτρέποντάς τους να συγκρίνουν την πρόοδο και να υποστηρίζουν ο ένας τον άλλον. Αυτή η αίσθηση κοινότητας και υπευθυνότητας κράτησε τους συμμετέχοντες σε εγρήγορση. Μέχρι το τέλος του προγράμματος, πολλοί ένιωθαν πιο αφοσιωμένοι στη ρουτίνα γυμναστικής τους, χάρη στην υποστηρικτική ανατροφοδότηση και τα κοινωνικά χαρακτηριστικά των έξυπνων εργαλείων.
Συστάσεις για συντονιστές και προπονητές
Οι συντονιστές και οι προπονητές που εργάζονται με ηλικιωμένους θα πρέπει να εξετάσουν το ενδεχόμενο να ενσωματώσουν έξυπνα εργαλεία στα προγράμματα γυμναστικής για να ενισχύσουν τα κίνητρα και τη δέσμευση. Ακολουθούν ορισμένες συστάσεις:
- Προσαρμογή στόχων: Βοηθήστε τους ηλικιωμένους να θέσουν εξατομικευμένους στόχους γυμναστικής που να ευθυγραμμίζονται με τις ανάγκες και τις προτιμήσεις τους. Αυτό καθιστά τη διαδικασία συμμετοχής σε σωματική δραστηριότητα πιο ουσιαστική και εφικτή.
- Ενθαρρύνετε την τακτική ανατροφοδότηση: Διευκολύνετε τις τακτικές ανασκοπήσεις των δεδομένων που συλλέγονται από τα έξυπνα εργαλεία για να βοηθήσετε τους συμμετέχοντες να παρακολουθούν την πρόοδό τους και να γιορτάζουν τα επιτεύγματά τους. Αυτό ενισχύει τα κίνητρα και υποστηρίζει τη μακροπρόθεσμη δέσμευση.
- Προώθηση της κοινωνικής δέσμευσης: Αξιοποιήστε τα κοινωνικά χαρακτηριστικά των εφαρμογών γυμναστικής για να δημιουργήσετε ομαδικές προκλήσεις ή διαδικτυακές κοινότητες. Αυτό μπορεί να προσφέρει την κοινωνική υποστήριξη που απαιτείται για να διατηρήσουν οι ηλικιωμένοι κίνητρα και να είναι υπόλογοι.
2. Encouraging Digital Literacy for Enhanced Physical Activity
In the modern world, digital literacy is becoming increasingly important for engaging with smart tools and technologies that support physical activity. For older adults, developing digital skills can significantly enhance their ability to use fitness trackers, health apps, and other digital resources, leading to more effective and enjoyable physical activity routines.
Understanding Digital Literacy
Digital literacy refers to the ability to use digital tools and technologies effectively. For older adults, this includes understanding how to operate smartphones, navigate apps, and interpret data from fitness trackers. Digital literacy empowers individuals to take full advantage of these tools, making physical activity more accessible and personalised. Research by Choi et al. (2017) highlights that older adults who are comfortable with digital technologies are more likely to engage consistently in physical activity programmes, as they can effectively use tools to track their progress and set goals.

Benefits of Digital Literacy

Improved digital literacy can greatly enhance the effectiveness of smart tools. For one, it enables users to better understand and utilise the feedback provided by fitness apps and trackers. This understanding can lead to more informed decision-making about physical activity. For example, an older adult who knows how to interpret heart rate data can adjust their exercise intensity to match their fitness level and health goals and raise the number of their daily steps.
Moreover, digital literacy supports the adoption of new technologies. As fitness technology evolves, being digitally literate allows older adults to adapt to new tools and features with ease. This adaptability ensures they continue to benefit from the latest advancements in health technology, keeping their exercise routines up-to-date and effective.
Practical Examples

A case study by Holland et al. (2019) illustrates the impact of digital literacy on physical activity. In the study, older adults participated in a programme aimed at improving their digital skills, including using fitness apps and trackers. After the training, participants showed a marked increase in their use of these tools and, consequently, in their physical activity levels. For instance, one participant, who initially struggled with using a step-tracking app, improved their understanding through the programme and subsequently used the app to set and achieve daily walking goals and raise the number of their daily steps.
Another example is from Harris et al. (2020), where older adults were given workshops on using digital health platforms. Following the workshops, participants reported feeling more confident in using these platforms to monitor their activity and engage in virtual fitness classes. This newfound confidence led to increased participation in physical activity, as they were able to effectively use the tools to track their progress and stay motivated.
En la sociedad tecnológica actual, la alfabetización digital tiene un fuerte impacto y es un factor determinante en la adopción de aplicaciones de herramientas inteligentes para promover la actividad física. Para los adultos mayores de 55 años, desarrollar y comprender las habilidades digitales podría mejorar significativamente su capacidad para utilizar estos dispositivos que ofrecen programas de entrenamiento, rastreadores de actividad física, aplicaciones de salud y otras funciones, brindando un apoyo de entrenamiento más consistente y brindando mayor conectividad, autonomía, salud y bienestar.
Comprender el uso de las tecnologías digitales
La alfabetización digital es hoy en día fundamental porque la tecnología está cada vez más presente en el proceso formativo. Y a medida que continúa evolucionando, la alfabetización digital juega un papel crucial en el empoderamiento de las personas, especialmente de los adultos mayores de 55 años. La capacidad de utilizar las diversas herramientas y recursos digitales disponibles y comprender cómo se puede utilizar esta tecnología para lograr los objetivos deseados. Es fundamental que los adultos mayores de 55 años sepan cómo usar teléfonos inteligentes, navegar por aplicaciones e interpretar datos de rastreadores de actividad física para que puedan hacer que la actividad física sea más personalizada, eficiente y productiva. Los científicos Choi et al. (2017) realizaron un estudio donde encontraron que las personas mayores que se sienten más cómodas con las nuevas tecnologías son más propensas a participar en rutinas de entrenamiento porque saben cómo usarlas para establecer metas, monitorear y gestionar su progreso.

Beneficios de la alfabetización digital

Cuanto mayor sea el conocimiento digital, mayores serán las ventajas que las herramientas inteligentes pueden aportar a los usuarios. Pueden ayudar a los adultos mayores de 55 años a alcanzar sus objetivos al comprender y evaluar los datos proporcionados por los dispositivos para tomar decisiones informadas y seguras. Por ejemplo: una persona que sabe interpretar los registros de frecuencia cardíaca puede ajustar con seguridad la intensidad de su entrenamiento en función de su nivel de condición física.
La alfabetización digital es hoy en día fundamental porque la tecnología está cada vez más presente en el proceso formativo. Y, fomentar la inclusión digital es una forma de garantizar que los adultos mayores de 55 años puedan adoptar y comprender los dispositivos más modernos, adaptándose fácilmente a una nueva forma de hacer ejercicio, con nuevas herramientas y recursos. Este comportamiento refleja una mentalidad más versátil, acorde con los nuevos avances de la tecnología y, en consecuencia, con la modernidad de la sociedad..
Ejemplos Prácticos

Hay varios estudios científicos que muestran el impacto de la alfabetización digital en el mundo del fitness. En el estudio realizado por Holland et al. (2019), un grupo de adultos mayores de 55 años participó en un programa diseñado para mejorar sus habilidades digitales, incluido el uso de aplicaciones de fitness y salud. Después del entrenamiento, los participantes mostraron un marcado aumento en el uso de estas herramientas y, en consecuencia, en sus niveles de actividad física. Por ejemplo, un participante que inicialmente tenía dificultades para usar una aplicación para llevar un registro del conteo de pasos mejoró su comprensión y posteriormente usó la aplicación para establecer y alcanzar objetivos diarios de caminata.
Otro ejemplo que valora el uso de las tecnologías en los beneficios de la actividad física es la investigación de Harris et al. (2020), que presenta un grupo de adultos mayores de 55 años que participaron en talleres sobre el uso de plataformas de salud digital. Después de la capacitación digital, los participantes reportaron sentirse más cómodos utilizando estas plataformas para monitorear su actividad y participar en clases virtuales. Este cambio hacia nuevos conocimientos y habilidades condujo a una mayor participación en la actividad física porque pudieron utilizar eficazmente las herramientas para seguir su progreso y mantenerse motivados.
Nel mondo moderno, l'alfabetizzazione digitale sta diventando sempre più importante per utilizzare gli strumenti e le tecnologie intelligenti che supportano l'attività fisica. Per gli anziani, lo sviluppo di competenze digitali può migliorare significativamente la capacità di utilizzare fitness tracker, app per la salute e altre risorse digitali, portando a routine di attività fisica più efficaci e piacevoli.
Comprendere l'alfabetizzazione digitale
Per alfabetizzazione digitale si intende la capacità di utilizzare efficacemente gli strumenti e le tecnologie digitali. Per gli anziani, ciò include la comprensione di come utilizzare gli smartphone, navigare nelle app e interpretare i dati dei fitness tracker. L'alfabetizzazione digitale consente alle persone di trarre il massimo vantaggio da questi strumenti, rendendo l'attività fisica più accessibile e personalizzata. Una ricerca di Choi et al. (2017) evidenzia che gli anziani che si trovano a proprio agio con le tecnologie digitali hanno maggiori probabilità di impegnarsi con costanza nei programmi di attività fisica, in quanto possono utilizzare efficacemente gli strumenti per monitorare i propri progressi e fissare gli obiettivi.

Vantaggi dell'alfabetizzazione digitale

U na migliore alfabetizzazione digitale può migliorare notevolmente l'efficacia degli strumenti intelligenti. Ad esempio, consente agli utenti di comprendere e utilizzare meglio il feedback fornito dalle app e dai tracker per il fitness. Questa comprensione può portare a decisioni più consapevoli sull'attività fisica. Ad esempio, un anziano che sa interpretare i dati sulla frequenza cardiaca può regolare l'intensità dell'esercizio fisico in base al proprio livello di forma e ai propri obiettivi di salute e aumentare il numero di passi giornalieri.
Inoltre, l'alfabetizzazione digitale favorisce l'adozione di nuove tecnologie. Con l'evoluzione della tecnologia del fitness, l'alfabetizzazione digitale consente agli anziani di adattarsi facilmente a nuovi strumenti e funzionalità. Questa capacità di adattamento garantisce che continuino a beneficiare degli ultimi progressi della tecnologia sanitaria, mantenendo le loro routine di esercizio aggiornate ed efficaci.
Esempi pratici

Un caso di studio di Holland et al. (2019) illustra l'impatto dell'alfabetizzazione digitale sull'attività fisica. Nello studio, gli anziani hanno partecipato a un programma volto a migliorare le loro competenze digitali, compreso l'uso di app e tracker per il fitness. Dopo la formazione, i partecipanti hanno mostrato un netto aumento nell'uso di questi strumenti e, di conseguenza, nei loro livelli di attività fisica. Per esempio, un partecipante, che inizialmente aveva difficoltà a usare un app per il monitoraggio dei passi, ha migliorato la sua comprensione grazie al programma e ha poi usato l'app per fissare e raggiungere obiettivi di camminata giornaliera e aumentare il numero di passi giornalieri.
Un altro esempio è quello di Harris et al. (2020), che hanno organizzato dei workshop sull'uso delle piattaforme digitali per la salute. Dopo i workshop, i partecipanti hanno riferito di sentirsi più sicuri nell'uso di queste piattaforme per monitorare la propria attività e partecipare a lezioni di fitness virtuale. Questa ritrovata fiducia ha portato a una maggiore partecipazione all'attività fisica, in quanto sono stati in grado di utilizzare efficacemente gli strumenti per monitorare i propri progressi e rimanere motivati.
A modern világban a digitális műveltség egyre fontosabbá válik az okoseszközök és technológiák használatában, amelyek a fizikai aktivitást támogatják. Az idősödők számára a digitális készségek fejlesztése jelentősen javíthatja az olyan eszközök, mint a fitneszkövetők, egészségügyi alkalmazások és más digitális források használatát, ezáltal hatékonyabbá és élvezetesebbé téve a fizikai aktivitási rutinokat.
A digitális műveltség megértése
A digitális műveltség a digitális eszközök és technológiák hatékony használatának képességét jelenti. Az idősödők számára ez magában foglalja az okostelefonok kezelésének, az alkalmazások navigálásának és a fitneszkövetők adatainak értelmezésének képességét. A digitális műveltség lehetővé teszi, hogy az egyének teljes mértékben kihasználják ezeket az eszközöket, hozzáférhetőbbé és személyre szabottabbá téve a fizikai aktivitást. Choi és munkatársai (2017) kutatása rámutat arra, hogy azok az idősödők, akik kényelmesen használják a digitális technológiákat, nagyobb valószínűséggel vesznek részt következetesen fizikai aktivitási programokban, mivel hatékonyan tudják nyomon követni fejlődésüket és kitűzni céljaikat.

A digitális műveltség előnyei

A digitális műveltség javítása jelentősen növelheti az okoseszközök hatékonyságát. Egyfelől segít a felhasználóknak jobban megérteni és kihasználni a fitneszalkalmazások és -követők által nyújtott visszajelzéseket. Ez az ismeret megalapozottabb döntéshozatalt eredményezhet a fizikai aktivitással kapcsolatban. Például egy idősödő, aki képes értelmezni a pulzusadatokat, az edzés intenzitását a saját fittségi szintjéhez és egészségügyi céljaihoz igazíthatja, miközben növeli napi lépéseinek számát.
Ezen túlmenően a digitális műveltség támogatja az új technológiák befogadását. Ahogy a fitnesztechnológia fejlődik, a digitális készségekkel rendelkező idősödők könnyebben alkalmazkodnak az új eszközökhöz és funkciókhoz. Ez az alkalmazkodóképesség biztosítja, hogy továbbra is élvezhessék az egészségügyi technológia legújabb fejlesztéseit, és hogy edzésprogramjaik naprakészek és hatékonyak maradjanak.
Gyakorlati példák

Egy esettanulmány rávilágít a digitális műveltség fizikai aktivitásra gyakorolt hatására. A tanulmányban idősödők vettek részt egy olyan programban, amelynek célja a digitális készségeik fejlesztése volt, beleértve a fitneszalkalmazások és -követők használatát. Az oktatást követően a résztvevők jelentős növekedést mutattak ezeknek az eszközöknek a használatában, ami fizikai aktivitási szintjük emelkedéséhez vezetett. Például egy résztvevő, aki kezdetben nehézségekbe ütközött egy lépésszámláló alkalmazás használatával, a program segítségével elsajátította annak működését, és sikeresen alkalmazta napi sétacélok kitűzésére és elérésére, miközben növelte napi lépéseinek számát. (Holland és mts,2019)
Egy másik példában idősödők számára workshopokat szerveztek digitális egészségügyi platformok használatának elsajátítására. A workshopokat követően a résztvevők arról számoltak be, hogy magabiztosabbak lettek ezeknek a platformoknak a használatában, így hatékonyabban tudták nyomon követni aktivitásukat és részt venni virtuális fitneszórákon. Ez az újonnan szerzett önbizalom növelte fizikai aktivitásukat, mivel képesek voltak hatékonyan használni az eszközöket fejlődésük nyomon követésére és motivációjuk fenntartására. (Harris és mts, 2020)
In de moderne wereld wordt digitale geletterdheid steeds belangrijker om gebruik te maken van slimme tools en technologieën die fysieke activiteit ondersteunen. Voor oudere volwassenen kan het ontwikkelen van digitale vaardigheden hun vermogen om fitnesstrackers, gezondheidsapps en andere digitale bronnen te gebruiken aanzienlijk verbeteren, wat leidt tot effectievere en aangenamere fysieke activiteitsroutines.
Digitale geletterdheid verwijst naar het vermogen om digitale hulpmiddelen en technologieën effectief te gebruiken. Voor oudere volwassenen omvat dit inzicht in het bedienen van smartphones, het navigeren door apps en het interpreteren van gegevens van fitnesstrackers. Digitale geletterdheid stelt mensen in staat om ten volle te profiteren van deze hulpmiddelen, waardoor fysieke activiteit toegankelijker en persoonlijker wordt. Onderzoek van Choi et al. (2017) benadrukt dat oudere volwassenen die vertrouwd zijn met digitale technologieën meer geneigd zijn om consequent deel te nemen aan programma's voor fysieke activiteit, omdat ze tools effectief kunnen gebruiken om hun voortgang bij te houden en doelen te stellen.

Voordelen van digitale geletterdheid

Verbeterde digitale geletterdheid kan de effectiviteit van slimme tools sterk vergroten. Ten eerste stelt het gebruikers in staat om de feedback van fitness-apps en trackers beter te begrijpen en te gebruiken. Dit inzicht kan leiden tot beter geïnformeerde besluitvorming over fysieke activiteit. Een oudere volwassene die weet hoe hij hartslaggegevens moet interpreteren, kan bijvoorbeeld zijn trainingsintensiteit aanpassen aan zijn fitnessniveau en gezondheidsdoelen en het aantal van zijn dagelijkse stappen verhogen.
Bovendien ondersteunt digitale geletterdheid de adoptie van nieuwe technologieën. Naarmate de fitnesstechnologie evolueert, kunnen oudere volwassenen zich gemakkelijk aanpassen aan nieuwe tools en functies door digitaal geletterd te zijn. Dit aanpassingsvermogen zorgt ervoor dat ze blijven profiteren van de nieuwste ontwikkelingen op het gebied van gezondheidstechnologie, waardoor hun trainingsroutines up-to-date en effectief blijven.
Praktijkvoorbeelden Een casestudy van Holland et al. (2019) illustreert de impact van digitale geletterdheid op fysieke activiteit. In het onderzoek namen oudere volwassenen deel aan een programma dat gericht was op het verbeteren van hun digitale vaardigheden, waaronder het gebruik van fitness-apps en trackers. Na de training vertoonden de deelnemers een duidelijke toename in hun gebruik van deze hulpmiddelen en bijgevolg in hun fysieke activiteitsniveaus. Een deelnemer, die aanvankelijk moeite had met het gebruik van een app voor het bijhouden van stappen, verbeterde bijvoorbeeld zijn begrip door het programma en gebruikte de app vervolgens om dagelijkse wandeldoelen te stellen en te bereiken en het aantal van zijn dagelijkse stappen te verhogen.

Een ander voorbeeld komt uit Harris et al. (2020), waar oudere volwassenen workshops kregen over het gebruik van digitale gezondheidsplatforms. Na de workshops meldden de deelnemers dat ze meer vertrouwen hadden in het gebruik van deze platforms om hun activiteit te volgen en deel te nemen aan virtuele fitnesslessen. Dit hernieuwde zelfvertrouwen leidde tot een grotere deelname aan fysieke activiteit, omdat ze de tools effectief konden gebruiken om hun voortgang bij te houden en gemotiveerd te blijven.
Na atual sociedade tecnológica, a literacia digital tem um forte impacto e é um fator determinante na adoção de aplicações das smart tools para promover atividade física. Para os adultos 55+, o desenvolvimento e conhecimento de competências digitais poderá melhorar significativamente a sua capacidade de utilização destes dispositivos que oferecem programas de treino, fitness trackers, health apps e outros recursos, fornecendo um suporte de treino mais consistente e proporcionando uma maior conectividade, autonomia, saúde e bem-estar.
Compreender o uso das tecnologias digitais
Na atual sociedade tecnológica, a literacia digital tem um forte impacto e é um fator determinante na adoção de aplicações das smart tools para promover atividade física. Para os adultos 55+, o desenvolvimento e conhecimento de competências digitais poderá melhorar significativamente a sua capacidade de utilização destes dispositivos que oferecem programas de treino, fitness trackers, health apps e outros recursos, fornecendo um suporte de treino mais consistente e proporcionando uma maior conectividade, autonomia, saúde e bem-estar.

Benefícios da literacia digital

Quanto maior for o conhecimento digital, maior são as vantagens que as smart tools podem trazer para os utilizadores. Podem auxiliar os adultos 55+ a atingir os seus objetivos, percebendo e avaliando os dados fornecidos pelos dispositivos, de modo a tomar decisões ajustadas e seguras. Por exemplo: um indivíduo que saiba interpretar os registos do ritmo cardíaco, pode ajustar a intensidade do seu treino de acordo com o seu nível de condição física com segurança.
A literacia digital é atualmente indispensável porque a tecnologia está cada vez mais presente no processo de treino. E, incentivar a inclusão digital é uma forma de garantir que os adultos 55+ conseguem adotar e compreender os dispositivos mais modernos, adaptando-se facilmente a uma nova forma de fazer exercício físico, com novas ferramentas e funcionalidades. Este comportamento traduz uma mentalidade mais versátil, acompanhando os novos avanços da tecnologia e, consequentemente, a modernidade da sociedade.
Exemplos Práticos

Vários são os estudos científicos que mostram o impacto da literacia digital no mundo do fitness. No estudo realizado por Holland et al. (2019), um grupo de adultos 55+ participaram num programa destinado a melhorar as suas competências digitais, incluindo a utilização de aplicações de fitness e saúde. Depois do treino, os participantes apresentaram um aumento acentuado na utilização destas ferramentas e, consequentemente, nos seus níveis de atividade física. Por exemplo, um participante, que inicialmente tinha dificuldade em utilizar uma aplicação para registar o número de passos, melhorou a sua compreensão e, posteriormente, utilizou a aplicação para definir e atingir objetivos diários de caminhada.
Outro exemplo que valoriza a utilização das tecnologias nos benefícios da atividade física é a investigação de Harris et al. (2020), na qual apresenta um grupo de adultos 55+ que participaram em workshops sobre a utilização de plataformas digitais de saúde. Após a formação digital, os participantes relataram sentir-se mais à-vontade na utilização destas plataformas para monitorizar a sua atividade e participar em aulas virtuais. Esta mudança para novos conhecimentos e competências gerou uma maior participação na atividade física porque conseguiram utilizar eficazmente as ferramentas para acompanhar o seu progresso e manter-se motivados.
Στον σύγχρονο κόσμο, ο ψηφιακός αλφαβητισμός αποκτά ολοένα και μεγαλύτερη σημασία για τη χρήση έξυπνων εργαλείων και τεχνολογιών που υποστηρίζουν τη σωματική δραστηριότητα. Για τους ενήλικες μεγαλύτερης ηλικίας, η ανάπτυξη ψηφιακών δεξιοτήτων μπορεί να βελτιώσει σημαντικά την ικανότητά τους να χρησιμοποιούν συσκευές παρακολούθησης φυσικής κατάστασης, εφαρμογές υγείας και άλλους ψηφιακούς πόρους, οδηγώντας σε πιο αποτελεσματικές και ευχάριστες ρουτίνες σωματικής δραστηριότητας.
Understanding Digital Literacy
Ο ψηφιακός αλφαβητισμός αναφέρεται στην ικανότητα αποτελεσματικής χρήσης ψηφιακών εργαλείων και τεχνολογιών. Για τους ενήλικες μεγαλύτερης ηλικίας, αυτό περιλαμβάνει την κατανόηση του τρόπου χειρισμού των smartphones, την πλοήγηση σε εφαρμογές και την ερμηνεία των δεδομένων από συσκευές παρακολούθησης φυσικής κατάστασης. Ο ψηφιακός αλφαβητισμός δίνει τη δυνατότητα στα άτομα να αξιοποιούν πλήρως αυτά τα εργαλεία, καθιστώντας τη σωματική δραστηριότητα πιο προσιτή και εξατομικευμένη. Η έρευνα των Choi et al. (2017) υπογραμμίζει ότι οι ηλικιωμένοι που νιώθουν άνετα με τις ψηφιακές τεχνολογίες είναι πιο πιθανό να συμμετέχουν με συνέπεια σε προγράμματα σωματικής δραστηριότητας, καθώς μπορούν να χρησιμοποιούν αποτελεσματικά τα εργαλεία για να παρακολουθούν την πρόοδό τους και να θέτουν στόχους.

Οφέλη του ψηφιακού αλφαβητισμού

Η βελτίωση του ψηφιακού αλφαβητισμού μπορεί να ενισχύσει σημαντικά την αποτελεσματικότητα των έξυπνων εργαλείων. Πρώτον, επιτρέπει στους χρήστες να κατανοήσουν και να αξιοποιήσουν καλύτερα την ανατροφοδότηση που παρέχουν οι εφαρμογές και οι συσκευές παρακολούθησης φυσικής κατάστασης. Η κατανόηση αυτή μπορεί να οδηγήσει σε πιο τεκμηριωμένη λήψη αποφάσεων σχετικά με τη σωματική δραστηριότητα. Για παράδειγμα, ένας ηλικιωμένος που γνωρίζει πώς να ερμηνεύει τα δεδομένα του καρδιακού ρυθμού μπορεί να προσαρμόσει την ένταση της άσκησής του ώστε να ταιριάζει με το επίπεδο φυσικής κατάστασης και τους στόχους υγείας του και να αυξήσει τον αριθμό των καθημερινών βημάτων του.
Επιπλέον, ο ψηφιακός αλφαβητισμός υποστηρίζει την υιοθέτηση νέων τεχνολογιών. Καθώς η τεχνολογία της γυμναστικής εξελίσσεται, ο ψηφιακός αλφαβητισμός επιτρέπει στους ηλικιωμένους να προσαρμόζονται με ευκολία στα νέα εργαλεία και χαρακτηριστικά. Αυτή η προσαρμοστικότητα διασφαλίζει ότι συνεχίζουν να επωφελούνται από τις τελευταίες εξελίξεις στην τεχνολογία της υγείας, διατηρώντας τις ρουτίνες άσκησής τους ενημερωμένες και αποτελεσματικές.
Πρακτικά παραδείγματα

Μια περιπτωσιολογική μελέτη από τους Holland et al. (2019) απεικονίζει τον αντίκτυπο του ψηφιακού γραμματισμού στη σωματική δραστηριότητα. Στη μελέτη αυτή, ηλικιωμένοι συμμετείχαν σε ένα πρόγραμμα που αποσκοπούσε στη βελτίωση των ψηφιακών τους δεξιοτήτων, συμπεριλαμβανομένης της χρήσης εφαρμογών γυμναστικής και συσκευών παρακολούθησης. Μετά την εκπαίδευση, οι συμμετέχοντες παρουσίασαν σημαντική αύξηση στη χρήση αυτών των εργαλείων και, κατά συνέπεια, στα επίπεδα σωματικής δραστηριότητάς τους. Για παράδειγμα, ένας συμμετέχων, ο οποίος αρχικά δυσκολευόταν με τη χρήση μιας εφαρμογής παρακολούθησης βημάτων, βελτίωσε την κατανόησή του μέσω του προγράμματος και στη συνέχεια χρησιμοποίησε την εφαρμογή για να θέσει και να επιτύχει καθημερινούς στόχους βάδισης και να αυξήσει τον αριθμό των καθημερινών βημάτων του.
Ένα άλλο παράδειγμα προέρχεται από τους Harris et al. (2020), όπου σε ενήλικες μεγαλύτερης ηλικίας διοργανώθηκαν εργαστήρια για τη χρήση ψηφιακών πλατφορμών υγείας. Μετά τα εργαστήρια, οι συμμετέχοντες ανέφεραν ότι αισθάνονταν μεγαλύτερη αυτοπεποίθηση στη χρήση αυτών των πλατφορμών για την παρακολούθηση της δραστηριότητάς τους και τη συμμετοχή τους σε διαδικτυακά μαθήματα γυμναστικής. Αυτή η νεοαποκτηθείσα αυτοπεποίθηση οδήγησε σε αυξημένη συμμετοχή στη σωματική δραστηριότητα, καθώς ήταν σε θέση να χρησιμοποιούν αποτελεσματικά τα εργαλεία για να παρακολουθούν την πρόοδό τους και να παραμένουν παρακινημένοι.
3. Common Fears and Hopes Related to Smart Devices in Physical Activity
Smart devices offer a range of benefits for physical activity, but they also come with a set of common fears and hopes, particularly among older adults. Understanding these concerns and aspirations can help trainers and facilitators address them effectively, ensuring that smart tools are used to their full potential in promoting physical activity.
Understanding Common Fears
For many older adults, the use of smart devices can evoke a range of fears. A primary concern is the complexity of technology. Older adults may worry that smart devices are too complicated to use or that they might struggle with technical issues. Research by Vaportzis, Clausen, and Gow (2017) indicates that unfamiliarity with digital technology can lead to anxiety and reluctance to engage with new tools. Trainers should be aware that these fears can hinder the adoption of smart devices and strive to simplify the introduction and usage of these tools.
Another significant fear is related to privacy and data security. Older adults often have concerns about how their personal health data is collected, stored, and used. The potential for data breaches or misuse of information can make individuals hesitant to use smart devices. According to Wang et al. (2020), addressing these concerns through transparent communication and robust privacy measures is crucial in gaining trust and encouraging device use.

Data sheet template 1
Hopes and Aspirations
Despite these fears, many older adults hold positive hopes regarding smart devices. One key hope is the potential for improved health outcomes. Smart devices offer the promise of more personalised and effective management of physical activity, leading to better health and well-being. For example, fitness trackers can help users monitor their activity levels and set realistic goals, contributing to overall health improvements (Middelweerd et al., 2014).
Another hope is the enhanced motivation and engagement that smart devices can provide. Many older adults look forward to the interactive features of these tools, such as goal-setting, progress tracking, and social connectivity. Digital platforms that include virtual communities or fitness challenges can make physical activity more engaging and enjoyable, providing a sense of accomplishment and community (Suh, A., & Li, M, 2022).
Practical Examples

A case study by Choi et al. (2017) highlights how addressing fears and leveraging hopes can lead to successful outcomes. In the study, older adults who initially expressed concerns about using fitness trackers were provided with hands-on training and clear explanations about data privacy. As their confidence grew, they began to appreciate the benefits of tracking their physical activity and connecting with others through digital platforms. This approach not only eased their fears but also helped them realise their hopes for improved health and increased motivation.
Similarly, Baker et al. (2018) found that by offering comprehensive support and demonstrating the practical benefits of smart devices, older adults were able to overcome their initial apprehensions. Participants reported feeling more secure about their data and more enthusiastic about engaging in physical activity, thanks to the clear, user-friendly features of the devices and the supportive training they received.
Como se mencionó, los dispositivos inteligentes ofrecen una variedad de beneficios para la capacitación. Sin embargo, es importante recordar que también vienen acompañadas de una serie de miedos, preguntas y creencias, especialmente en los adultos mayores de 55 años. Comprender estas preocupaciones y aspiraciones puede ayudar a los profesionales a abordarlas de manera segura y eficiente, garantizando que las herramientas inteligentes se utilicen en todo su potencial para promover la actividad física.
Entendiendo los miedos
Para muchos adultos mayores de 55 años, el uso de herramientas inteligentes puede generar una serie de temores. Una de las principales preocupaciones es la complejidad de la tecnología, en cuanto a su uso y manejo (miedo a cometer errores y problemas técnicos). La investigación de Vaportzis, Clausen y Gow (2017) demuestra que la falta de contacto con las nuevas tecnologías puede generar comportamientos temerosos y renuencia a incorporarlas a las prácticas diarias. Es fundamental que los profesionales entiendan que estas condiciones pueden dificultar el uso de las tecnologías y por ello traten de hacer un esfuerzo para simplificar las explicaciones.
Otra preocupación importante está relacionada con la privacidad y seguridad de los datos. Los adultos mayores de 55 años a menudo se preocupan por cómo se recopilan, almacenan y utilizan sus datos de salud personales. La posibilidad de una violación de datos o un uso indebido de la información puede hacer que las personas duden en utilizar tecnologías digitales. Según Wang et al. (2020), abordar estos temores a través de una comunicación transparente y un entorno donde exista una percepción de seguridad son incentivos fundamentales para que los usuarios ganen la confianza necesaria en el uso de estas herramientas.

Deseos y expectativas
A pesar de los temores, la relación entre los adultos mayores de 55 años y la tecnología también puede ser positiva: cuando los individuos utilizan las nuevas tecnologías y toman conciencia de los beneficios que pueden derivar de su uso, empiezan a tener una visión optimista. Y al reconocer la importancia de los dispositivos tecnológicos, las expectativas también son mayores. En este caso, se trata de la posibilidad de mejorar las condiciones de salud: estos dispositivos proporcionan recursos donde es fácil obtener y gestionar una cantidad de datos de actividad física, proporcionando una visión integral y continua del bienestar físico del practicante. Por ejemplo, los rastreadores de actividad física permiten monitorear los resultados del ejercicio y establecer planes de entrenamiento con objetivos adecuados, contribuyendo a la promoción de la actividad física y el bienestar físico y mental del usuario (Middelweerd et al., 2014).
Conociendo los beneficios, los adultos mayores de 55 años también ven estos recursos digitales como fuentes de motivación para seguir formándose. Las tecnologías digitales en el área del fitness también son estrategias que promueven la motivación y la participación a medida que los individuos se adhieren a sus características interactivas en la definición de objetivos, el seguimiento del progreso y la posibilidad de contacto social. Los adultos mayores de 55 años destacaron la importancia del refuerzo que pueden encontrar en los grupos/comunidades virtuales y en los desafíos lanzados, que hacen que la actividad física sea más atractiva y placentera, proporcionando una sensación de logro y pertenencia social (Suh, A., & Li, M., 2022).
Ejemplos prácticos

Es importante destacar los resultados obtenidos en una investigación de Choi et al. (2017) sobre cómo abordar estos dos componentes (miedos y expectativas positivas) puede promover el cambio de comportamiento. En la investigación, los adultos mayores que inicialmente expresaron preocupaciones sobre el uso de rastreadores de actividad física recibieron capacitación práctica y explicaciones claras sobre la privacidad de los datos. A medida que su confianza creció, comenzaron a apreciar los beneficios de gestionar sus actividades físicas y la capacidad de establecer conexiones sociales en línea. Este enfoque no sólo alivió los temores de los profesionales sobre las tecnologías inteligentes, sino que también les dio el compromiso de mejorar su salud, lo que influyó en su bienestar y motivación.
De manera similar, Baker et al. (2018) descubrieron que al brindar apoyo y demostrar los beneficios prácticos de los dispositivos inteligentes, las personas de este grupo de edad pudieron superar sus miedos iniciales. Los participantes informaron que se sentían más seguros al compartir datos y más comprometidos con la actividad física después de recibir apoyo y explicaciones claras y simples sobre cómo utilizar estos recursos de manera eficiente.
I dispositivi intelligenti offrono una serie di vantaggi per l'attività fisica, ma comportano anche una serie di timori e speranze comuni, in particolare tra gli adulti più anziani. Comprendere queste preoccupazioni e aspirazioni può aiutare formatori e facilitatori ad affrontarle in modo efficace, assicurando che gli strumenti intelligenti siano utilizzati al massimo delle loro potenzialità per promuovere l'attività fisica.
Comprendere le paure più comuni
Per molti anziani, l'uso di dispositivi intelligenti può evocare una serie di timori. Una delle preoccupazioni principali è la complessità della tecnologia. Gli anziani possono temere che i dispositivi intelligenti siano troppo complicati da usare o che possano avere difficoltà con i problemi tecnici. Una ricerca condotta da Vaportzis, Clausen e Gow (2017) indica che la mancanza di familiarità con la tecnologia digitale può causare ansia e riluttanza a utilizzare nuovi strumenti. I formatori dovrebbero essere consapevoli che questi timori possono ostacolare l'adozione dei dispositivi intelligenti e sforzarsi di semplificare l'introduzione e l'utilizzo di questi strumenti.
Un altro timore significativo è legato alla privacy e alla sicurezza dei dati. Gli anziani sono spesso preoccupati per il modo in cui i loro dati sanitari personali vengono raccolti, archiviati e utilizzati. Il potenziale di violazione dei dati o di uso improprio delle informazioni può far esitare le persone a utilizzare i dispositivi intelligenti. Secondo Wang et al. (2020), affrontare queste preoccupazioni attraverso una comunicazione trasparente e solide misure di privacy è fondamentale per guadagnare fiducia e incoraggiare l'uso dei dispositivi.

Speranze e aspirazioni
Nonostante questi timori, molti anziani nutrono speranze positive nei confronti dei dispositivi intelligenti. Una speranza fondamentale è il potenziale di miglioramento dei risultati di salute. I dispositivi intelligenti offrono la promessa di una gestione più personalizzata ed efficace dell'attività fisica, con conseguente miglioramento della salute e del benessere. Ad esempio, i fitness tracker possono aiutare gli utenti a monitorare i propri livelli di attività e a fissare obiettivi realistici, contribuendo a migliorare la salute generale (Middelweerd et al., 2014).
Un'altra speranza è rappresentata dall'aumento della motivazione e dell'impegno che i dispositivi intelligenti possono offrire. Molti anziani attendono con ansia le funzioni interattive di questi strumenti, come la definizione degli obiettivi, il monitoraggio dei progressi e la connettività sociale. Le piattaforme digitali che includono comunità virtuali o sfide di fitness possono rendere l'attività fisica più coinvolgente e piacevole, fornendo un senso di realizzazione e di comunità (Suh, A., & Li, M, 2022).
Esempi pratici

Un caso di studio di Choi et al. (2017) evidenzia come affrontare i timori e sfruttare le speranze possa portare a risultati positivi. Nello studio, gli anziani che inizialmente avevano espresso timori sull'uso dei fitness tracker hanno ricevuto una formazione pratica e spiegazioni chiare sulla privacy dei dati. Man mano che la loro fiducia cresceva, hanno iniziato ad apprezzare i vantaggi del monitoraggio dell'attività fisica e della connessione con gli altri attraverso le piattaforme digitali. Questo approccio non solo ha alleviato i loro timori, ma li ha anche aiutati a realizzare le loro speranze di miglioramento della salute e di aumento della motivazione.
Analogamente, Baker et al. (2018) hanno riscontrato che offrendo un'assistenza completa e dimostrando i vantaggi pratici dei dispositivi intelligenti, gli anziani sono stati in grado di superare le loro apprensioni iniziali. I partecipanti hanno riferito di sentirsi più sicuri dei propri dati e più entusiasti di impegnarsi nell'attività fisica, grazie alle caratteristiche chiare e facili da usare dei dispositivi e alla formazione di supporto ricevuta.
Az okoseszközök számos előnyt kínálnak a fizikai aktivitás támogatásában, de egyúttal gyakori félelmeket és elvárásokat is magukkal hoznak, különösen az idősödők körében. Ezeknek a kérdéseknek a megértése segítheti az edzőket és facilitátorokat abban, hogy hatékonyan kezeljék őket, biztosítva, hogy az okoseszközöket teljes potenciáljukban használják a fizikai aktivitás előmozdítására.
A gyakori félelmek megértése
Az okoseszközök használata sok idősödőben félelmeket válthat ki. Az egyik elsődleges aggodalom a technológia bonyolultsága. Az idősödők attól tarthatnak, hogy az okoseszközök használata túl összetettek feladat, vagy hogy technikai problémákba ütköznek. Vaportzis, Clausen és Gow (2017) kutatása rámutat, hogy a digitális technológia ismeretlensége szorongást és vonakodást eredményezhet az új eszközök kipróbálása során. Az edzőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ezek a félelmek akadályozhatják az okoseszközök elfogadását, és törekedniük kell arra, hogy egyszerűsítsék ezek bevezetését és használatát.
Egy másik jelentős félelem az adatvédelemhez és az adatok biztonságához kapcsolódik. Az idősödők gyakran aggódnak amiatt, hogy egészségügyi adataik miként kerülnek gyűjtésre, tárolásra és felhasználásra. Az adatlopások vagy az információk nem megfelelő kezelésének lehetősége elbizonytalaníthatja az eszközök használatától. Megállapíthajuk, hogy ezeknek az aggodalmaknak a kezelése átlátható kommunikációval és szigorú adatvédelmi intézkedésekkel alapvető fontosságú a bizalom megteremtéséhez és az eszközök elfogadásának előmozdításához.

Remények és vágyak
A félelmek ellenére sok idősödő pozitív reményeket fűz az okoseszközökhöz. Az egyik fő remény az egészségi állapot javulásának lehetősége. Az okoseszközök a fizikai aktivitás személyre szabottabb és hatékonyabb kezelésének ígéretét hordozzák, ami jobb egészségi állapothoz és jólléthez vezethet. Például a fitnesz okoseszközök segíthetnek a felhasználóknak az aktivitási szintjük nyomon követésében és reális célok kitűzésében, hozzájárulva az általános egészségügyi fejlődéshez (Middelweerd et al., 2014)
Egy másik elvárás a motiváció és elköteleződés fokozása, amit az okoseszközök biztosíthatnak. Sok idősödő várja a technológia interaktív funkcióit, például a célkitűzést, a fejlődés követését és a közösségi kapcsolódást. Az olyan digitális platformok, amelyek virtuális közösségeket vagy fitnesz kihívásokat tartalmaznak, szórakoztatóbbá és élvezetesebbé tehetik a fizikai aktivitást, miközben teljesítményérzetet és közösségi élményt nyújtanak (Suh,A. & Li, M, 2022).
Gyakorlati példák

Choi és munkatársai (2017) esettanulmánya jól bemutatja, hogyan lehet a félelmek kezelésével és a remények kiaknázásával sikeres eredményeket elérni. A tanulmányban olyan idősödők vettek részt, akik kezdetben aggódtak a fitneszkarkötők használata miatt. A résztvevők gyakorlati képzést kaptak, és világos magyarázatokat hallottak az adatvédelemről. Ahogy nőtt az önbizalmuk, egyre inkább értékelni kezdték a fizikai aktivitásuk nyomon követésének előnyeit és a digitális platformokon keresztüli kapcsolódás lehetőségét. Ez a megközelítés nemcsak a félelmeiket csökkentette, hanem segített számukra az egészségi állapotuk javításában és motivációjuk növelésében.
Hasonlóképpen, Baker és munkatársai (2018) kimutatták, hogy átfogó támogatás nyújtásával és az okoseszközök gyakorlati előnyeinek bemutatásával az idősödők képesek voltak leküzdeni kezdeti fenntartásaikat. A résztvevők arról számoltak be, hogy immár biztonságban érezték az adataikat, és lelkesebben kapcsolódtak be a fizikai aktivitásba az eszközök felhasználóbarát jellemzőinek és a kapott támogatásnak köszönhetően.
Slimme apparaten bieden een scala aan voordelen voor fysieke activiteit, maar ze gaan ook gepaard met een reeks gemeenschappelijke angsten en hoop, vooral bij oudere volwassenen. Inzicht in deze zorgen en ambities kan trainers en facilitators helpen deze effectief aan te pakken en ervoor te zorgen dat slimme tools optimaal worden gebruikt bij het bevorderen van fysieke activiteit.
Veelvoorkomende angsten begrijpen
Voor veel oudere volwassenen kan het gebruik van slimme apparaten een reeks angsten oproepen. Een primaire zorg is de complexiteit van de technologie. Oudere volwassenen kunnen zich zorgen maken dat slimme apparaten te ingewikkeld zijn om te gebruiken of dat ze moeite hebben met technische problemen. Onderzoek van Vaportzis, Clausen en Gow (2017) geeft aan dat onbekendheid met digitale technologie kan leiden tot angst en terughoudendheid om met nieuwe tools om te gaan. Trainers moeten zich ervan bewust zijn dat deze angsten de acceptatie van slimme apparaten kunnen belemmeren en ernaar streven de introductie en het gebruik van deze tools te vereenvoudigen.
Een andere belangrijke angst heeft te maken met privacy en gegevensbeveiliging. Oudere volwassenen maken zich vaak zorgen over de manier waarop hun persoonlijke gezondheidsgegevens worden verzameld, opgeslagen en gebruikt. De kans op datalekken of misbruik van informatie kan ervoor zorgen dat mensen aarzelen om slimme apparaten te gebruiken. Volgens Wang et al. (2020) is het aanpakken van deze zorgen door middel van transparante communicatie en robuuste privacymaatregelen cruciaal om vertrouwen te winnen en het gebruik van apparaten aan te moedigen.

Hoop en aspiraties
Ondanks deze angsten hebben veel oudere volwassenen positieve verwachtingen met betrekking tot slimme apparaten. Een belangrijke hoop is het potentieel voor verbeterde gezondheidsresultaten. Slimme apparaten bieden de belofte van een persoonlijker en effectiever beheer van fysieke activiteit, wat leidt tot een betere gezondheid en welzijn. Fitnesstrackers kunnen gebruikers bijvoorbeeld helpen hun activiteitsniveau te monitoren en realistische doelen te stellen, wat bijdraagt aan de algehele gezondheidsverbetering (Middelweerd et al., 2014).
Een andere hoop is de verbeterde motivatie en betrokkenheid die slimme apparaten kunnen bieden. Veel oudere volwassenen kijken uit naar de interactieve functies van deze tools, zoals het stellen van doelen, het bijhouden van de voortgang en sociale connectiviteit. Digitale platforms die virtuele gemeenschappen of fitnessuitdagingen bevatten, kunnen fysieke activiteit boeiender en aangenamer maken, en een gevoel van voldoening en gemeenschap geven (Suh, A., & Li, M, 2022).
Praktische voorbeelden: Een casestudy van Choi et al. (2017) laat zien hoe het aanpakken van angsten en het benutten van hoop tot succesvolle resultaten kan leiden. In het onderzoek kregen oudere volwassenen die aanvankelijk hun bezorgdheid uitten over het gebruik van fitnesstrackers,
praktische training en duidelijke uitleg over gegevensprivacy.Naarmate hun zelfvertrouwen groeide, begonnen ze de voordelen te waarderen van het volgen van hun fysieke activiteit en het verbinden met anderen via digitale platforms. Deze aanpak verlichtte niet alleen hun angsten, maar hielp hen ook om hun hoop op een betere gezondheid en verhoogde motivatie te realiseren.

Evenzo Baker et al. (2018) ontdekten dat oudere volwassenen hun aanvankelijke angsten konden overwinnen door uitgebreide ondersteuning te bieden en de praktische voordelen van slimme apparaten aan te tonen. Deelnemers meldden dat ze zich veiliger voelden over hun gegevens en enthousiaster waren over fysieke activiteit, dankzij de duidelijke, gebruiksvriendelijke functies van de apparaten en de ondersteunende training die ze kregen.
Como já foi referido, os dispositivos inteligentes oferecem um conjunto de benefícios para o treino. No entanto, é importante lembrar que também são acompanhados de uma série de receios, questões e crenças, especialmente nos adultos 55+. Compreender estas preocupações e aspirações pode ajudar os profissionais a abordá-las de uma forma segura e eficiente, assegurando que as smart tools são utilizadas aproveitando o seu potencial na promoção da atividade física.
Compreender Medos
Para muitos adultos 55+, a utilização de smart tools pode suscitar uma série de receios. Uma das principais preocupações é a complexidade da tecnologia, no que diz respeito ao seu uso e manipulação (medo de cometer erros e questões técnicas). A investigação de Vaportzis, Clausen e Gow (2017) demonstra que a falta de contacto com as novas tecnologias pode levar a comportamentos de receio e relutância em incorporá-las nas suas práticas diárias. É essencial que os profissionais compreendam que estas condições podem dificultar o uso das tecnologias e, por isso, tentarem esforçar-se para simplificar as explicações.
Outra preocupação significativa está relacionada com a privacidade e a segurança dos dados. Os adultos 55+ estão frequentemente preocupados com a forma como os seus dados pessoais de saúde são recolhidos, armazenados e utilizados. A possibilidade de violação de dados ou de utilização indevida de informações pode fazer com que as pessoas hesitem em utilizar tecnologias digitais. De acordo com Wang et al. (2020), abordar estes receios através de uma comunicação transparente e um ambiente onde haja a perceção de segurança são incentivos fundamentais para que os utilizadores ganhem a confiança necessária na utilização destas ferramentas.

Desejos e Expetativas
Apesar dos receios, a relação dos adultos 55+ com a tecnologia também pode ser positiva: quando os indivíduos usam as novas tecnologias e adquirem consciência dos benefícios que podem vir desse uso, passam a ter uma visão otimista. E ao reconhecerem a importância dos aparelhos tecnológicos, as expectativas também são maiores. Neste caso, é a possibilidade de melhorar as condições de saúde: estes dispositivos disponibilizam funcionalidades onde é fácil obter e gerir uma quantidade de dados de atividade física, proporcionando uma visão abrangente e contínua do bem-estar físico do praticante. Por exemplo, os fitness trackers permitem monitorizar os resultados dos exercícios e definir planos de treino com metas adequadas, contribuindo para a promoção da atividade física e o bem-estar físico e mental do utilizador (Middelweerd et al., 2014).
Ao terem conhecimento das vantagens, os adultos 55+ também veem estes recursos digitais como fontes de motivação para continuar a treinar. As tecnologias digitais da área do fitness são também estratégias que promovem a motivação e o envolvimento pois os indivíduos aderem às suas características interativas na definição de objetivos, acompanhamento do progresso e a possibilidade de contacto social. Os adultos 55+ evidenciaram a importância do reforço que podem encontrar nos grupos/comunidades virtuais e nos desafios lançados, que tornam a atividade física mais envolvente e agradável, proporcionando uma sensação de realização e de pertença social (Suh, A., & Li, M., 2022).
Exemplos Práticos
É importante destacar os resultados obtidos numa investigação de Choi et al. (2017) sobre a forma como a abordagem a estes dois componentes – receios e expectativas positivas – podem ser promotores de uma mudança de comportamentos. Na investigação, os adultos séniores que inicialmente expressaram preocupações sobre a utilização de fitness trackers receberam uma formação prática e explicações claras sobre a privacidade dos dados. À medida que a sua confiança aumentou, começaram a apreciar os benefícios de gerir as suas atividades físicas e a possibilidade de estabelecer contactos sociais online. Esta abordagem não só atenuou os medos dos praticantes em relação às tecnologias inteligentes como também lhes trouxe um comprometimento para melhorar a sua saúde, o que impactou no seu bem-estar e motivação.

Do mesmo modo, Baker et al. (2018) descobriram que, ao dar apoio e demonstrar os benefícios práticos dos dispositivos inteligentes, os indivíduos desta faixa etária conseguiram ultrapassar os seus receios iniciais. Os participantes revelaram sentir-se mais seguros em relação à partilha dos dados e mais empenhados para a prática de atividade física, depois de receberem apoio e explicações claras e simples de como utilizar eficientemente estes recursos.
Οι έξυπνες συσκευές προσφέρουν μια σειρά από οφέλη για τη σωματική δραστηριότητα, αλλά συνοδεύονται επίσης από ένα σύνολο κοινών φόβων και ελπίδων, ιδίως μεταξύ των ηλικιωμένων. Η κατανόηση αυτών των ανησυχιών και προσδοκιών μπορεί να βοηθήσει τους προπονητές και τους συντονιστές να τις αντιμετωπίσουν αποτελεσματικά, διασφαλίζοντας ότι τα έξυπνα εργαλεία χρησιμοποιούνται στο έπακρο για την προώθηση της σωματικής δραστηριότητας.
Κατανόηση των κοινών φόβων
Για πολλούς ηλικιωμένους, η χρήση έξυπνων συσκευών μπορεί να προκαλέσει μια σειρά φόβων. Μια πρωταρχική ανησυχία είναι η πολυπλοκότητα της τεχνολογίας. Οι ηλικιωμένοι μπορεί να ανησυχούν ότι οι έξυπνες συσκευές είναι πολύ περίπλοκες για να τις χρησιμοποιήσουν ή ότι μπορεί να δυσκολευτούν με τεχνικά ζητήματα. Η έρευνα των Vaportzis, Clausen και Gow (2017) δείχνει ότι η μη εξοικείωση με την ψηφιακή τεχνολογία μπορεί να οδηγήσει σε άγχος και απροθυμία να ασχοληθούν με τα νέα εργαλεία. Οι προπονητές θα πρέπει να γνωρίζουν ότι αυτοί οι φόβοι μπορεί να εμποδίσουν την υιοθέτηση των έξυπνων συσκευών και να προσπαθήσουν να απλοποιήσουν την εισαγωγή και τη χρήση αυτών των εργαλείων.
Ένας άλλος σημαντικός φόβος σχετίζεται με την προστασία της ιδιωτικής ζωής και την ασφάλεια των δεδομένων. Οι ηλικιωμένοι συχνά ανησυχούν για τον τρόπο με τον οποίο συλλέγονται, αποθηκεύονται και χρησιμοποιούνται τα προσωπικά τους δεδομένα υγείας. Το ενδεχόμενο παραβίασης δεδομένων ή κατάχρησης πληροφοριών μπορεί να κάνει τα άτομα να διστάζουν να χρησιμοποιούν έξυπνες συσκευές. Σύμφωνα με τους Wang et al. (2020), η αντιμετώπιση αυτών των ανησυχιών μέσω διαφανούς επικοινωνίας και ισχυρών μέτρων προστασίας της ιδιωτικής ζωής είναι ζωτικής σημασίας για την απόκτηση εμπιστοσύνης και την ενθάρρυνση της χρήσης των συσκευών.

Υπόδειγμα φύλλου δεδομένων 1
Ελπίδες και φιλοδοξίες
Παρά τους φόβους αυτούς, πολλοί ηλικιωμένοι τρέφουν θετικές προσδοκίες σχετικά με τις έξυπνες συσκευές. Μια βασική ελπίδα είναι η δυνατότητα βελτίωσης των αποτελεσμάτων της υγείας. Οι έξυπνες συσκευές υπόσχονται μια πιο εξατομικευμένη και αποτελεσματική διαχείριση της σωματικής δραστηριότητας, που οδηγεί σε καλύτερη υγεία και ευεξία. Για παράδειγμα, οι συσκευές παρακολούθησης φυσικής κατάστασης μπορούν να βοηθήσουν τους χρήστες να παρακολουθούν τα επίπεδα δραστηριότητάς τους και να θέτουν ρεαλιστικούς στόχους, συμβάλλοντας στη συνολική βελτίωση της υγείας (Middelweerd et al., 2014).
Μια άλλη ελπίδα είναι τα αυξημένα κίνητρα και η δέσμευση που μπορούν να προσφέρουν οι έξυπνες συσκευές. Πολλοί ηλικιωμένοι ανυπομονούν για τα διαδραστικά χαρακτηριστικά αυτών των εργαλείων, όπως ο καθορισμός στόχων, η παρακολούθηση της προόδου και η κοινωνική συνδεσιμότητα. Οι ψηφιακές πλατφόρμες που περιλαμβάνουν διαδικτυακές κοινότητες ή προκλήσεις γυμναστικής μπορούν να κάνουν τη σωματική δραστηριότητα πιο ελκυστική και ευχάριστη, παρέχοντας μια αίσθηση ολοκλήρωσης και κοινότητας (Suh, A., & Li, M, 2022).
Πρακτικά παραδείγματα

Μια περιπτωσιολογική μελέτη από τους Choi et al. (2017) υπογραμμίζει πώς η αντιμετώπιση των φόβων και η αξιοποίηση των ελπίδων μπορεί να οδηγήσει σε επιτυχή αποτελέσματα. Στη μελέτη, οι ηλικιωμένοι που αρχικά εξέφρασαν ανησυχίες σχετικά με τη χρήση των fitness trackers έλαβαν πρακτική εκπαίδευση και σαφείς εξηγήσεις σχετικά με το απόρρητο των δεδομένων. Καθώς η αυτοπεποίθησή τους αυξανόταν, άρχισαν να εκτιμούν τα οφέλη της παρακολούθησης της σωματικής τους δραστηριότητας και της σύνδεσης με άλλους μέσω ψηφιακών πλατφορμών. Αυτή η προσέγγιση όχι μόνο διέλυσε τους φόβους τους, αλλά τους βοήθησε επίσης να πραγματοποιήσουν τις ελπίδες τους για βελτίωση της υγείας τους και αύξηση των κινήτρων τους.
Ομοίως, οι Baker et al. (2018) διαπίστωσαν ότι προσφέροντας ολοκληρωμένη υποστήριξη και επιδεικνύοντας τα πρακτικά οφέλη των έξυπνων συσκευών, οι ηλικιωμένοι κατάφεραν να ξεπεράσουν τις αρχικές τους ανησυχίες. Οι συμμετέχοντες ανέφεραν ότι αισθάνονταν πιο ασφαλείς για τα δεδομένα τους και πιο ενθουσιώδεις για την ενασχόληση με τη σωματική δραστηριότητα, χάρη στα σαφή, φιλικά προς τον χρήστη χαρακτηριστικά των συσκευών και την υποστηρικτική εκπαίδευση που έλαβαν.
4. Tips and Recommendations
To effectively address fears and nurture hopes related to smart devices, trainers and facilitators should:
- Simplify Technology: Provide easy-to-understand training sessions that break down the usage of smart devices into manageable steps. Hands-on demonstrations can help build confidence and reduce anxiety about technology.
- Ensure Data Security: Clearly communicate how personal data is protected and offer assurances about privacy. Implementing and highlighting strong security measures can help alleviate concerns about data misuse.
- Highlight Benefits: Emphasise the positive aspects of using smart devices, such as improved health outcomes and enhanced motivation. Demonstrating real-life examples of how these tools have benefited others can inspire confidence and enthusiasm.
Para aprovechar estos dos componentes (el miedo a lo desconocido y el impulso a tener expectativas positivas), los profesionales del fitness deben:
- Simplificar la Tecnología: organizar sesiones de aclaración para hacer más sencillo el lenguaje tecnológico y, poco a poco, hacerlo más accesible. Las demostraciones prácticas de cómo funcionan ayudan a generar confianza y reducir el miedo a la falta de familiaridad con las nuevas tecnologías.
- Garantizar la seguridad de los datos: explicar claramente cómo funciona la política de privacidad y la protección de datos. Los profesionales también pueden sugerir algunas medidas de seguridad que pueden aplicar los usuarios para que se sientan protegidos.
- Resaltar las ventajas: reforzar los aspectos positivos del uso de estas herramientas, por ejemplo, los beneficios que aportan a la mejora de la condición física y la salud general. Los profesionales deben traer ejemplos del mundo real a las sesiones y demostrar cómo la tecnología inteligente ha aportado beneficios a otros. Esta estrategia es una buena manera de motivar e inspirar confianza en quienes practican ejercicio.
Per affrontare efficacemente le paure e alimentare le speranze legate ai dispositivi intelligenti, formatori e facilitatori dovrebbero:
- Semplificare la tecnologia: Offrire sessioni di formazione di facile comprensione che suddividano l'uso dei dispositivi intelligenti in fasi gestibili. Le dimostrazioni pratiche possono contribuire a creare fiducia e a ridurre l'ansia nei confronti della tecnologia.
- Garantire la sicurezza dei dati: Comunicare chiaramente come vengono protetti i dati personali e offrire garanzie sulla privacy. L'implementazione e l'evidenziazione di solide misure di sicurezza può contribuire ad attenuare i timori di un uso improprio dei dati.
- Evidenziare i vantaggi: Sottolineare gli aspetti positivi dell'uso dei dispositivi intelligenti, come il miglioramento dei risultati di salute e la maggiore motivazione. La dimostrazione di esempi reali di come questi strumenti siano stati utili ad altri può ispirare fiducia ed entusiasmo.
Ahhoz, hogy hatékonyan kezeljék az okoseszközökkel kapcsolatos félelmeket és reményeket, az edzőknek és facilitátoroknak a következőket kell tenniük:
- Egyszerűsíteni a technológiát: Olyan könnyen érthető képzéseket biztosítani, amelyek lépésről lépésre bemutatják az okoseszközök használatát. A gyakorlati bemutatók segíthetnek az önbizalom építésében és a technológiai szorongás csökkentésében.
- Biztosítani az adatbiztonságot: Világosan kommunikálni, hogyan védik az egyéni adatokat, és biztosítékot adni az adatvédelemről. Erős biztonsági intézkedések bevezetése és kiemelése segíthet enyhíteni az adatkezeléssel kapcsolatos aggályokat.
- Kiemelni az előnyöket: Hangsúlyozni az okoseszközök használatának pozitív aspektusait, mint például az egészségügyi állapot javulása és a motiváció növekedése. A valós példák bemutatása arról, hogy mások hogyan profitáltak ezekből az eszközökből, segíthet bizalmat és lelkesedést ébreszteni.
Om angsten effectief aan te pakken en hoop met betrekking tot slimme apparaten te koesteren, moeten trainers en facilitators:
- Technologie vereenvoudigen: Bied gemakkelijk te begrijpen trainingssessies die het gebruik van slimme apparaten opsplitsen in beheersbare stappen. Hands-on demonstraties kunnen helpen vertrouwen op te bouwen en angst voor technologie te verminderen.
- Zorg voor gegevensbeveiliging: Communiceer duidelijk hoe persoonsgegevens worden beschermd en bied garanties over privacy. Het implementeren en benadrukken van sterke beveiligingsmaatregelen kan helpen om zorgen over misbruik van gegevens weg te nemen.
- Markeer voordelen: Benadruk de positieve aspecten van het gebruik van slimme apparaten, zoals verbeterde gezondheidsresultaten en verbeterde motivatie. Het demonstreren van praktijkvoorbeelden van hoe anderen van deze tools hebben geprofiteerd, kan vertrouwen en enthousiasme wekken.
Para tirar partido destas duas componentes – o receio do desconhecido e o impulso pelas expectativas positivas – os profissionais de exercício físico devem:
- Simplificar a Tecnologia: organizar sessões de esclarecimento para tornar mais simples a linguagem tecnológica e, pouco a pouco, tornando-a mais acessível. As demonstrações práticas de como funcionam ajudam a criar confiança e a reduzir o receio de desconhecimento no que diz respeito às novas tecnologias.
- Garantir a segurança dos dados: explicar com clareza como funciona a política de privacidade e a proteção de dados. Os profissionais também podem sugerir algumas medidas de segurança que poderão ser aplicadas pelos utilizadores de modo a sentirem-se protegidos.
- Destacar as vantagens: reforçar os aspetos positivos da utilização destas ferramentas, por exemplo, nos benefícios que trazem para o aumento da condição física e de saúde em geral. Os profissionais devem trazer para as sessões exemplos reais e demonstrar como a tecnologia inteligente trouxe benefícios a outras pessoas. Esta estratégia é uma boa forma de motivar e inspirar confiança nos praticantes de exercício físico.
Για να αντιμετωπίσουν αποτελεσματικά τους φόβους και να καλλιεργήσουν τις ελπίδες που σχετίζονται με τις έξυπνες συσκευές, οι προπονητές και οι συντονιστές θα πρέπει να:
- Απλοποιήσουν την τεχνολογία: Θα πρέπει να παρέχουν εύληπτες εκπαιδευτικές συνεδρίες που αναλύουν τη χρήση των έξυπνων συσκευών σε διαχειρίσιμα βήματα. Οι πρακτικές επιδείξεις μπορούν να βοηθήσουν στην οικοδόμηση εμπιστοσύνης και στη μείωση του άγχους σχετικά με την τεχνολογία.
- Διασφαλίσουν την ασφάλεια δεδομένων: Θα πρέπει να ενημερώνουν με σαφήνεια για τον τρόπο προστασίας των προσωπικών δεδομένων και να προσφέρουν διαβεβαιώσεις σχετικά με το απόρρητο. Η εφαρμογή και η επισήμανση ισχυρών μέτρων ασφαλείας μπορεί να συμβάλει στην άμβλυνση των ανησυχιών για την κατάχρηση δεδομένων.
- Επισημαίνουν τα οφέλη: Θα πρέπει να τονίσουν τις θετικές πτυχές της χρήσης έξυπνων συσκευών, όπως η βελτίωση των αποτελεσμάτων της υγείας και η ενίσχυση των κινήτρων. Η επίδειξη πραγματικών παραδειγμάτων για το πώς αυτά τα εργαλεία έχουν ωφελήσει άλλους μπορεί να εμπνεύσει εμπιστοσύνη και ενθουσιασμό.
5. Conclusions
Smart tools are effective instrumental motivators that can significantly enhance physical activity among older adults. By providing real-time feedback, personalising fitness goals, and fostering social connections, these tools make physical activity more engaging and rewarding. Encouraging digital literacy is essential for maximising the benefits of smart tools in physical activity. By improving digital skills, older adults can better utilise fitness trackers and health apps, leading to more effective and engaging physical activity routines. Facilitators and trainers who integrate these technologies into their programmes and who encourage the use of digital technologies can help older adults overcome barriers to exercise, improve their health outcomes, and maintain a long-term commitment to an active lifestyle. Also, understanding and addressing the common fears and hopes related to smart devices is essential for fostering positive engagement among older adults. By simplifying technology, ensuring data security, and highlighting the benefits, trainers and facilitators can help older adults overcome their concerns, embrace the potential of smart tools, and enjoy the many advantages they offer for physical activity.
La tecnología digital aplicada al mundo del fitness tiene ventajas demostradas y pueden ser herramientas poderosas para motivar la actividad física en adultos mayores de 55 años, haciendo el entrenamiento más interesante y gratificante. Representan un sistema de apoyo digital inteligente que hace disponible la práctica de la actividad física en un entorno más controlado con funcionalidades de feedback inmediato (registro y seguimiento de la actividad diaria/información detallada sobre la actividad física), personalización de objetivos propuestos por el usuario y fomento del contacto con la comunidad. . Los profesionales que integran herramientas inteligentes en los programas tradicionales de fitness, gimnasio y educación física pueden ayudar a los adultos mayores de 55 años a superar las barreras para hacer ejercicio, mejorar sus resultados de salud y mantener un compromiso a largo plazo con un estilo de vida activo. Además, comprender y abordar los miedos y expectativas relacionados con los dispositivos inteligentes es esencial para fomentar una participación positiva entre los adultos mayores de 55 años. Al simplificar la tecnología, garantizar la seguridad de los datos y destacar los beneficios, los profesionales del fitness ayudarán a los deportistas a superar sus preocupaciones, aprovechar el potencial de las herramientas inteligentes y aprovechar las numerosas ventajas que ofrecen para el fitness.
Gli strumenti intelligenti sono efficaci motivatori strumentali che possono migliorare significativamente l'attività fisica degli anziani. Fornendo feedback in tempo reale, personalizzando gli obiettivi di fitness e favorendo le connessioni sociali, questi strumenti rendono l'attività fisica più coinvolgente e gratificante. Incoraggiare l'alfabetizzazione digitale è essenziale per massimizzare i benefici degli strumenti intelligenti nell'attività fisica. Migliorando le competenze digitali, gli anziani possono utilizzare meglio i fitness tracker e le app per la salute, con conseguenti routine di attività fisica più efficaci e coinvolgenti. I facilitatori e gli allenatori che integrano queste tecnologie nei loro programmi e che incoraggiano l'uso delle tecnologie digitali possono aiutare gli anziani a superare le barriere all'esercizio fisico, a migliorare i risultati sulla salute e a mantenere un impegno a lungo termine verso uno stile di vita attivo. Inoltre, comprendere e affrontare le paure e le speranze comuni legate ai dispositivi intelligenti è essenziale per promuovere un impegno positivo tra gli anziani. Semplificando la tecnologia, garantendo la sicurezza dei dati e sottolineando i vantaggi, gli istruttori e i facilitatori possono aiutare gli anziani a superare le loro preoccupazioni, ad abbracciare il potenziale degli strumenti intelligenti e a godere dei molti vantaggi che offrono per l'attività fisica.
Az okos eszközök hatékony instrumentális motivátorok lehetnek, amelyek jelentősen fokozhatják a fizikai aktivitást az idősödők körében. Valós idejű visszajelzéseket adva, személyre szabott fitnesz célokat tűzve és társas kapcsolatokat ösztönözve, ezek az eszközök még vonzóbbá és jutalmazóbbá teszik a mozgást. A digitális készségek fejlesztése kulcsfontosságú az okos eszközök fizikai aktivitásban betöltött előnyeinek maximalizálásában. A digitális készségek javításával az idősödők hatékonyabban tudják kihasználni az okoseszközöket és az egészségügyi alkalmazásokat, ezáltal eredményesebbé és vonzóbbá válik a mozgás. Azok az oktatók és facilitátorok, akik integrálják ezeket a technológiákat a programjaikba, és ösztönzik a digitális eszközök használatát, segíthetnek az idősödőknek a mozgás akadályainak leküzdésében, javíthatják egészségügyi eredményeiket, és hosszú távú elköteleződést biztosíthatnak az aktív életmód iránt. Emellett az okos eszközökkel kapcsolatos gyakori félelmek és remények megértése és kezelése alapvető a pozitív részvétel ösztönzésében. A technológia egyszerűsítésével, az adatbiztonság biztosításával és az előnyök kiemelésével az oktatók és facilitátorok segíthetnek az idősödőknek leküzdeni aggodalmaikat, kihasználni az okos eszközök lehetőségeit, és élvezni a fizikai aktivitásra gyakorolt sok előnyét.
Slimme tools zijn effectieve instrumentele motivatoren die de fysieke activiteit bij oudere volwassenen aanzienlijk kunnen verbeteren. Door realtime feedback te geven, fitnessdoelen te personaliseren en sociale connecties te bevorderen, maken deze tools fysieke activiteit aantrekkelijker en lonender. Het aanmoedigen van digitale geletterdheid is essentieel om de voordelen van slimme hulpmiddelen bij fysieke activiteit te maximaliseren. Door digitale vaardigheden te verbeteren, kunnen oudere volwassenen beter gebruik maken van fitnesstrackers en gezondheidsapps, wat leidt tot effectievere en boeiendere fysieke activiteitsroutines. Facilitators en trainers die deze technologieën in hun programma's integreren en die het gebruik van digitale technologieën aanmoedigen, kunnen oudere volwassenen helpen barrières om te sporten te overwinnen, hun gezondheidsresultaten te verbeteren en zich op lange termijn in te zetten voor een actieve levensstijl. Ook is het begrijpen en aanpakken van de veelvoorkomende angsten en verwachtingen met betrekking tot slimme apparaten essentieel voor het bevorderen van positieve betrokkenheid bij oudere volwassenen. Door technologie te vereenvoudigen, gegevensbeveiliging te waarborgen en de voordelen te benadrukken, kunnen trainers en facilitators oudere volwassenen helpen hun zorgen te overwinnen, het potentieel van slimme tools te omarmen en te genieten van de vele voordelen die ze bieden voor fysieke activiteit.
A tecnologia digital aplicada ao mundo fitness tem comprovadas vantagens e podem ser poderosos instrumentos de motivação para a atividade física dos adultos 55+, tornando o treino mais interessante e gratificante. Representam um sistema digital inteligente de apoio que disponibiliza a prática de atividade física num ambiente mais controlado com as funcionalidades de feedback imediato (registo e monitorização de atividade diária/informações detalhadas sobre a atividade física), personalização de metas propostas pelo utilizador e a promoção do contacto em comunidade. Os profissionais que integram as smart tools nos programas tradicionais de fitness, ginásios e educação física podem ajudar os adultos 55+ a ultrapassar as barreiras ao exercício, a melhorar os seus resultados em termos de saúde e a manter um compromisso a longo prazo com um estilo de vida ativo. Para além disso, compreender e abordar os receios e expetativas relacionados com os dispositivos inteligentes é essencial para promover um envolvimento positivo entre os adultos 55+. Simplificando a tecnologia, garantindo a segurança dos dados e destacando os benefícios, os profissionais de atividade física irão ajudar os praticantes a ultrapassar as suas preocupações, a abraçar o potencial das ferramentas inteligentes e a desfrutar das muitas vantagens que oferecem para a atividade física.
Τα έξυπνα εργαλεία είναι αποτελεσματικά ουσιαστικά κίνητρα που μπορούν να ενισχύσουν σημαντικά τη σωματική δραστηριότητα για τους ηλικιωμένους. Παρέχοντας ανατροφοδότηση σε πραγματικό χρόνο, εξατομικεύοντας τους στόχους φυσικής κατάστασης και προωθώντας τις κοινωνικές συνδέσεις, τα εργαλεία αυτά καθιστούν τη σωματική δραστηριότητα πιο ελκυστική και ικανοποιητική. Η ενθάρρυνση του ψηφιακού αλφαβητισμού είναι απαραίτητη για τη μεγιστοποίηση των πλεονεκτημάτων των έξυπνων εργαλείων στη σωματική δραστηριότητα. Με τη βελτίωση των ψηφιακών δεξιοτήτων, οι ηλικιωμένοι μπορούν να αξιοποιούν καλύτερα τους ανιχνευτές φυσικής κατάστασης και τις εφαρμογές υγείας, οδηγώντας σε πιο αποτελεσματικές και ελκυστικές ρουτίνες σωματικής δραστηριότητας. Οι συντονιστές και οι προπονητές που ενσωματώνουν αυτές τις τεχνολογίες στα προγράμματά τους και που ενθαρρύνουν τη χρήση ψηφιακών τεχνολογιών μπορούν να βοηθήσουν τους ηλικιωμένους να ξεπεράσουν τα εμπόδια στην άσκηση, να βελτιώσουν τα αποτελέσματα της υγείας τους και να διατηρήσουν μια μακροπρόθεσμη δέσμευση για έναν ενεργό τρόπο ζωής. Επίσης, η κατανόηση και η αντιμετώπιση των κοινών φόβων και ελπίδων που σχετίζονται με τις έξυπνες συσκευές είναι απαραίτητη για την προώθηση της θετικής δέσμευσης των ηλικιωμένων. Απλοποιώντας την τεχνολογία, εξασφαλίζοντας την ασφάλεια των δεδομένων και τονίζοντας τα οφέλη, οι προπονητές και οι συντονιστές μπορούν να βοηθήσουν τους ηλικιωμένους να ξεπεράσουν τις ανησυχίες τους, να υιοθετήσουν τις δυνατότητες των έξυπνων εργαλείων και να απολαύσουν τα πολλά πλεονεκτήματα που προσφέρουν για τη σωματική δραστηριότητα.
6. Resources
Choi, J., Lee, M., Lee, J.-K., Kang, D., & Choi, J.-Y. (2017). Correlates associated with participation in physical activity among adults: A systematic review of reviews and update. BMC Public Health, 17, Article 356. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4255-2
Holland, C., O'Donnell, J., & Scholten, I. (2019). Digital literacy training for older adults: Implications for engagement in physical activity programs. International Journal of Aging & Human Development, 89(4), 364-380.
King, A. C., Hekler, E. B., & Castro, C. M. (2013). Exercise advice by humans versus computers: A randomised trial of physical activity interventions in older adults. Health Psychology, 33(2) https://doi.org/10.1037/a0030646.
Kononova, A., Li, L., Kamp, K., Bowen, M., Rikard, R. V., Cotten, S., & Peng, W. (2019). The use of wearable activity trackers among older adults: Focus group study of tracker perceptions, motivators, and barriers in the maintenance stage of behavior change. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e9832. https://doi.org/10.2196/mhealth.9832
Middelweerd, A., Mollee, J. S., van der Wal, C. N., Brug, J., & Te Velde, S. J. (2014). Apps to promote physical activity among adults: A review and content analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11, 97. https://doi.org/10.1186/s12966-014-0097-9
Suh, A., & Li, M. (2022). How the use of mobile fitness technology influences older adults' physical and psychological well-being. Computers in Human Behavior, 131, 107205. https://doi.org/10.1016/j.chb.2022.107205
Vaportzis, E., Clausen, M. G., & Gow, A. J. (2017). Older adults' perceptions of technology and barriers to engaging with smartphones and tablet computers: A focus group study. Frontiers in Psychology, 8, 1687.
Wang, T., Duong, H. T., & Wang, Y. (2020). Data privacy concerns in older adults using smart fitness technology: Challenges and opportunities. Journal of Medical Internet Research, 22(7), e16250.
Williams, S. L., & French, D. P. (2011). What are the most effective intervention techniques for changing physical activity self-efficacy and physical activity behaviour, and are they the same? Health Education Research, 26(2), 308-322.
Choi, J., Lee, M., Lee, J.-K., Kang, D., & Choi, J.-Y. (2017). Correlates associated with participation in physical activity among adults: A systematic review of reviews and update. BMC Public Health, 17, Article 356. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4255-2
Holland, C., O'Donnell, J., & Scholten, I. (2019). Digital literacy training for older adults: Implications for engagement in physical activity programs. International Journal of Aging & Human Development, 89(4), 364-380.
King, A. C., Hekler, E. B., & Castro, C. M. (2013). Exercise advice by humans versus computers: A randomised trial of physical activity interventions in older adults. Health Psychology, 33(2) https://doi.org/10.1037/a0030646.
Kononova, A., Li, L., Kamp, K., Bowen, M., Rikard, R. V., Cotten, S., & Peng, W. (2019). The use of wearable activity trackers among older adults: Focus group study of tracker perceptions, motivators, and barriers in the maintenance stage of behavior change. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e9832. https://doi.org/10.2196/mhealth.9832
Middelweerd, A., Mollee, J. S., van der Wal, C. N., Brug, J., & Te Velde, S. J. (2014). Apps to promote physical activity among adults: A review and content analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11, 97. https://doi.org/10.1186/s12966-014-0097-9
Suh, A., & Li, M. (2022). How the use of mobile fitness technology influences older adults' physical and psychological well-being. Computers in Human Behavior, 131, 107205. https://doi.org/10.1016/j.chb.2022.107205
Vaportzis, E., Clausen, M. G., & Gow, A. J. (2017). Older adults' perceptions of technology and barriers to engaging with smartphones and tablet computers: A focus group study. Frontiers in Psychology, 8, 1687.
Wang, T., Duong, H. T., & Wang, Y. (2020). Data privacy concerns in older adults using smart fitness technology: Challenges and opportunities. Journal of Medical Internet Research, 22(7), e16250.
Williams, S. L., & French, D. P. (2011). What are the most effective intervention techniques for changing physical activity self-efficacy and physical activity behaviour, and are they the same? Health Education Research, 26(2), 308-322.
C Choi, J., Lee, M., Lee, J.-K., Kang, D., & Choi, J.-Y. (2017). Correlates associated with participation in physical activity among adults: A systematic review of reviews and update. BMC Public Health, 17, Article 356. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4255-2
Holland, C., O’Donnell, J., & Scholten, I. (2019). Digital literacy training for older adults: Implications for engagement in physical activity programs. International Journal of Aging & Human Development, 89(4), 364–380.
King, A. C., Hekler, E. B., & Castro, C. M. (2013). Exercise advice by humans versus computers: A randomised trial of physical activity interventions in older adults. Health Psychology, 33(2) https://doi.org/10.1037/a0030646.
Kononova, A., Li, L., Kamp, K., Bowen, M., Rikard, R. V., Cotten, S., & Peng, W. (2019). The use of wearable activity trackers among older adults: Focus group study of tracker perceptions, motivators, and barriers in the maintenance stage of behavior change. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e9832. https://doi.org/10.2196/mhealth.9832
Middelweerd, A., Mollee, J. S., van der Wal, C. N., Brug, J., & Te Velde, S. J. (2014). Apps to promote physical activity among adults: A review and content analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11, 97. https://doi.org/10.1186/s12966-014-0097-9
Suh, A., & Li, M. (2022). How the use of mobile fitness technology influences older adults’ physical and psychological well-being. Computers in Human Behavior, 131, 107205. https://doi.org/10.1016/j.chb.2022.107205
Vaportzis, E., Clausen, M. G., & Gow, A. J. (2017). Older adults' perceptions of technology and barriers to engaging with smartphones and tablet computers: A focus group study. Frontiers in Psychology, 8, 1687.
Wang, T., Duong, H. T., & Wang, Y. (2020). Data privacy concerns in older adults using smart fitness technology: Challenges and opportunities. Journal of Medical Internet Research, 22(7), e16250.
Williams, S. L., & French, D. P. (2011). What are the most effective intervention techniques for changing physical activity self-efficacy and physical activity behaviour, and are they the same? Health Education Research, 26(2), 308–322.
Choi, J., Lee, M., Lee, J.-K., Kang, D., & Choi, J.-Y. (2017). Correlates associated with participation in physical activity among adults: A systematic review of reviews and update. BMC Public Health, 17, Article 356.
King, A. C., Hekler, E. B., & Castro, C. M. (2013). Exercise advice by humans versus computers: A randomised trial of physical activity interventions in older adults. Health Psychology, 33(2)
Kononova, A., Li, L., Kamp, K., Bowen, M., Rikard, R. V., Cotten, S., & Peng, W. (2019). The use of wearable activity trackers among older adults: Focus group study of tracker perceptions, motivators, and barriers in the maintenance stage of behavior change. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e9832.
Middelweerd, A., Mollee, J. S., van der Wal, C. N., Brug, J., & Te Velde, S. J. (2014). Apps to promote physical activity among adults: A review and content analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11, 97
Suh, A., & Li, M. (2022). How the use of mobile fitness technology influences older adults’ physical and psychological well-being. Computers in Human Behavior, 131, 107205.
Vaportzis, E., Clausen, M. G., & Gow, A. J. (2017). Older adults' perceptions of technology and barriers to engaging with smartphones and tablet computers: A focus group study. Frontiers in Psychology, 8, 1687.
Wang, T., Duong, H. T., & Wang, Y. (2020). Data privacy concerns in older adults using smart fitness technology: Challenges and opportunities. Journal of Medical Internet Research, 22(7), e16250.
Choi, J., Lee, M., Lee, J.-K., Kang, D., & Choi, J.-Y. (2017). Correlates associated with participation in physical activity among adults: A systematic review of reviews and update. BMC Public Health, 17, Article 356. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4255-2
Holland, C., O’Donnell, J., & Scholten, I. (2019). Digital literacy training for older adults: Implications for engagement in physical activity programs. International Journal of Aging & Human Development, 89(4), 364–380.
King, A. C., Hekler, E. B., & Castro, C. M. (2013). Exercise advice by humans versus computers: A randomised trial of physical activity interventions in older adults. Health Psychology, 33(2) https://doi.org/10.1037/a0030646.
Kononova, A., Li, L., Kamp, K., Bowen, M., Rikard, R. V., Cotten, S., & Peng, W. (2019). The use of wearable activity trackers among older adults: Focus group study of tracker perceptions, motivators, and barriers in the maintenance stage of behavior change. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e9832. https://doi.org/10.2196/mhealth.9832
Middelweerd, A., Mollee, J. S., van der Wal, C. N., Brug, J., & Te Velde, S. J. (2014). Apps to promote physical activity among adults: A review and content analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11, 97. https://doi.org/10.1186/s12966-014-0097-9
Suh, A., & Li, M. (2022). How the use of mobile fitness technology influences older adults’ physical and psychological well-being. Computers in Human Behavior, 131, 107205. https://doi.org/10.1016/j.chb.2022.107205
Vaportzis, E., Clausen, M. G., & Gow, A. J. (2017). Older adults' perceptions of technology and barriers to engaging with smartphones and tablet computers: A focus group study. Frontiers in Psychology, 8, 1687.
Wang, T., Duong, H. T., & Wang, Y. (2020). Data privacy concerns in older adults using smart fitness technology: Challenges and opportunities. Journal of Medical Internet Research, 22(7), e16250.
Williams, S. L., & French, D. P. (2011). What are the most effective intervention techniques for changing physical activity self-efficacy and physical activity behaviour, and are they the same? Health Education Research, 26(2), 308–322.
Choi, N. G., DiNitto, D. M., & Marti, C. N. (2017). Older adults’ participation in activities and use of technology. Educational Gerontology, 43(7), 361–374.
Holland, C., O’Donnell, J., & Scholten, I. (2019). Digital literacy training for older adults: Implications for engagement in physical activity programs. International Journal of Aging & Human Development, 89(4), 364–380.
King, A. C., Hekler, E. B., & Castro, C. M. (2013). Exercise advice by humans versus computers: A randomised trial of physical activity interventions in older adults. PLoS ONE, 8(10), e65591.
Middelweerd, A., Mollee, J. S., & van der Wal, C. N. (2014). Apps to promote physical activity among older adults: A systematic review and meta-analysis. Journal of Medical Internet Research, 16(7), e162.
Munson, S., Consolvo, S., & Pratt, W. (2015). Using smart tools to engage older adults in physical activity: Lessons from a 12-week walking program. Journal of Health Communication, 20(6), 647–659.
Suh, A., & Li, M. (2022). How the use of mobile fitness technology influences older adults’ physical and psychological well-being. June 2022 Computers in Human Behavior 131(2) DOI:10.1016/j.chb.2022.107205.
Vaportzis, E., Clausen, M. G., & Gow, A. J. (2017). Older adults' perceptions of technology and barriers to engaging with smartphones and tablet computers: A focus group study. Frontiers in Psychology, 8, 1687.
Wang, T., Duong, H. T., & Wang, Y. (2020). Data privacy concerns in older adults using smart fitness technology: Challenges and opportunities. Journal of Medical Internet Research, 22(7), e16250.
Williams, S. L., & French, D. P. (2011). What are the most effective intervention techniques for changing physical activity self-efficacy and physical activity behaviour, and are they the same? Health Education Research, 26(2), 308–322.
Choi, J., Lee, M., Lee, J.-K., Kang, D., & Choi, J.-Y. (2017). Correlates associated with participation in physical activity among adults: A systematic review of reviews and update. BMC Public Health, 17, Article 356. https://doi.org/10.1186/s12889-017-4255-2
Holland, C., O'Donnell, J., & Scholten, I. (2019). Digital literacy training for older adults: Implications for engagement in physical activity programs. International Journal of Aging & Human Development, 89(4), 364-380.
King, A. C., Hekler, E. B., & Castro, C. M. (2013). Exercise advice by humans versus computers: A randomised trial of physical activity interventions in older adults. Health Psychology, 33(2) https://doi.org/10.1037/a0030646.
Kononova, A., Li, L., Kamp, K., Bowen, M., Rikard, R. V., Cotten, S., & Peng, W. (2019). The use of wearable activity trackers among older adults: Focus group study of tracker perceptions, motivators, and barriers in the maintenance stage of behavior change. JMIR mHealth and uHealth, 7(4), e9832. https://doi.org/10.2196/mhealth.9832
Middelweerd, A., Mollee, J. S., van der Wal, C. N., Brug, J., & Te Velde, S. J. (2014). Apps to promote physical activity among adults: A review and content analysis. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11, 97. https://doi.org/10.1186/s12966-014-0097-9
Suh, A., & Li, M. (2022). How the use of mobile fitness technology influences older adults' physical and psychological well-being. Computers in Human Behavior, 131, 107205. https://doi.org/10.1016/j.chb.2022.107205
Vaportzis, E., Clausen, M. G., & Gow, A. J. (2017). Older adults' perceptions of technology and barriers to engaging with smartphones and tablet computers: A focus group study. Frontiers in Psychology, 8, 1687.
Wang, T., Duong, H. T., & Wang, Y. (2020). Data privacy concerns in older adults using smart fitness technology: Challenges and opportunities. Journal of Medical Internet Research, 22(7), e16250.
Williams, S. L., & French, D. P. (2011). What are the most effective intervention techniques for changing physical activity self-efficacy and physical activity behaviour, and are they the same? Health Education Research, 26(2), 308-322.